A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Cs. Szabó István: Danca, Mirhó, Sirató. Adatok vízföldrajzi nevek ismeretéhez

Danca, Mirhó, Sirató mutató 1816. évi ún. „regulatios" térképen (az akkor kialakult településszerkezet napjainkig nem változott) még jól láthatóan jelölve van egy érvonulat - a kertlábakban néhol egyenes vonalvezetéssel -, mely „Dancza-árka" nagy területről vezette le a pangó vizet a „Nagy-Körözsbe". Több utcán hidat vetettek át rajta. A volt református központi fiúiskola és a ref. templom között áthaladva, a mai „városháza" helyén szakadt be a Körösbe, s a torony előtti részen is híd volt rajta.

2 Az általam hivatkozott térképen ugyan a neve nincsen feltüntetve, de a református egyház irataiból kitűnik, hogy e vízfolyás templom felőli lakott része „Dancza-innen, azon túli része Dancza-hátnak neveztetik".

3 A régészeti topográfiai adatok is azt bizonyíthatják, hogy az 1413. évi osztályos oklevélben említett „Sáros-ér" nagy valószínűséggel azonos a „Dancza-árká"-val.

4 Az 1860-as évek után az egyházi iratokban sem találkoztunk a nevével. Addig a négy „egyházfi" az esztendei „ágybér"-járandóságokat így számolta el: „Szombati István Danczaháti ríszen való egyházfi, Erdei Sándor Dancza-innen való ríszen egyházfi, Katona Nagy András Mirhó-inneni ríszen való egyházfi, Csősz Szabó Gergely Mirhóháti ríszen való egyházfi elszámolása..."

5 A „Dancza-árka" medrét feltöltötték, neve feledésbe merült. - „Dancza-fenék": Endrőd és Szarvas között, Endrődtől általános irányban nyugatra, a mezőtúri határban „Peres pusztá"-n (2. kép), a „Nagy-Körözs"-ből kiszakadt érrel (fokkal) időszakosan feltöltődött vizenyős terület. - A fenti területtől nyugatra, „Puszta-Bánréve Bari halom"-tói délre (2. kép) feltüntetett vizenyős rét.

6 Idős parasztemberek az 1980-as évek elején még ismerték eredeti nevén mindkét területet.

7 - „Danca patak": Sitertől (§i§terea) kiindulva nyugat felé, majd Hegyköztótteleket (Täutelec) délről megkerülve, az északnak forduló patak Szalárdon (Sälard) keresztül folyik, és kissé északnyugatnak hajolva a bal parton beleszakad a Berettyóba román területen. Danca románul: Valea Viteilor.

8 - „Danca": zsombékos fenék, melyben a hóvíz, esővíz meg szokott állni, s amelyen aztán néha nagyon jó kaszáló is kerül (Mezőtúr; Magyar Nyelvőr X. 144. 285).

9 - „Danca": 1. Mezőtúr - mélyebben fekvő lapos terület, ahol megáll a víz; 2. Okány - sár, pocsolya; 3. Kába - Dancka - mélyebben fekvő lapos terület, ahol megáll a víz.

10 - „Danca, Dancka": fenti értelemben Túrkeviben 1982-ben.

11 2 Planum Regulandae Possessionis Gyoma. Anno 1816. МММ Ta Hd. 62.703.1. 3 DÁVIDHÁZY 1834-1837. 2. 4 HAAN-ZSILINSZKY 1877. 27. 5 Ref. Egyh. ír. Pr. Jkv. 1818-1830. Elszámolások. 6 HIM-HT II. katonai felmérés. 1856. Sect. N™ 55. Colon. N

ro XXXIX. 7 Adatközlők: Kepenyes Mihály (1900-1991) gazdálkodó, Szarvas, Arany János út 35; Fülöp Imre (1886-?) gazdálkodó, Endrőd, Kondoros tanya, Rojik sor. 8 DUKRÉT2001. 38. 9 MTsz I. 1893-1896. 383. 10

ÚMTszI. 1988. 1.947. 11 Adatközlők: Csótó Mihály bognármester, Túrkeve, Debreceni út l/a; Gombos Mihály ny. MÁVkalauz, (Túrkeve 1919), most Békéscsaba, Áchim ltp. 26; Guthy Gábor (1927-2000) ref. lelkipásztor, Túrkeve, Kossuth utca 2. 237