A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Cs. Szabó István: Danca, Mirhó, Sirató. Adatok vízföldrajzi nevek ismeretéhez

Cs. Szabó István - „Dancza hegy": Kadicsfalva mellett... „a Rez hegycsúcstól mély szakadásos által elkülönített önálló csúcs, a Dancza tornyosul fel..."

12 - „...dancveres pulyka": Gyomán egy régi parlagi pulyka színe; rőtt színű, mocskos színű.

13 DANCSA: „Dancsa-dűlő": 7. Jászfelsőszentgyörgy (7. sz. kutatópont beazonosítatlan, ti. csak 18-19. századi térképről ismeretes), 17. Jászboldogháza 17/428.; „Dancsa"-ba, ti. befolyó; „Vizenyős terület a Tápió mellett".

14 - „Danes": Zilah, Nagyenyed, Marosszék, Udvarhely és Csík megye, Háromszék; „doncs": Segesvár, Székelyföld - ronda, undok;

15 „dancs-ot": Erdélyben divatos szó, am. szenny, mocsok, szurtosság;

16 „dancs": - piszkos, mocskos (szaros) Zilah, Torda, Brassó, Désakna;

17 „dancsol": - korhelykedik - Kisújszállás.

18 - Hév vízi Sándor nyelvész arra hívta fel figyelmemet, hogy a „Danca" névről kiderül - nagy valószínűséggel -, saras, mocsaras, inkább pangó jellegű vizes területet jelöl. A „don:dan" „víz"-név az alán nyelvből is ismert. Az orosz „Don" folyónév szintén erre vezethető vissza, de még a „Donau:Duna" folyónevünknek is ez az alapja. A lengyelországi „Danczka:Gdansk" városnév eredeti jelentése is „erdő", „mocsár, mocsaras erdő" jelentéssel bír.

19 MIRHÓ: Gyomán, már a „Danca" címszónál tárgyalt 1816. évi „regulatios" térképen, a mostani Arany János utca és a Mirhó-háti utca kertlábjaiban közel egyenes vonalvezetéssel, jól láthatóan jelölve van egy vízlevezető árok. Kiindulópontja a lakott terület déli részén jelölt „lacuna" (= állóvíz, pocsolya, tócsa, mocsár jelentésben használatos). A térképen a „Mírhó" névvel jelölt árkot nyilván azzal a céllal ásták meg (nem zárhatjuk ki egy természetes ér, illetve fok előzetes meglétét az árok nyomvonalában), hogy a település déli részén az áradások alkalmával felgyülemlett vizet s a telkeken időszakosan jelentkező csapadékvizet elvezesse. Alsó vége pedig a „Nagy-Körözs"-be (Hármas-Körös „lemetszett" kanyarulata a település alatt, ma: Holtág, „Dög-Körözs") szakadt be egy nagyobb öblözetben, ahol a lápoknak, tutajoknak kikötőt alakítottak ki, de alkalmasint itt történt a búzamosás, valamint itt volt a lakosok egyik ivóvíz-vételező helye (3. kép).

20 A ref. templomtól keletre eső ún. „felső rísz" a „Mirhóról neveztetik a templom felől 12 ORBÁN 1868. 64. 13 Saját gyűjtés 1955-1960. 14 BALOGH-ÖRDÖG 1986. 15 MTsz I. 1893-1896. 383. 16 CZUCZOR-FOGARASI 1862. 1182. 17 ÚMTsz I. 1988. 947; MNYTESZ I. 1967. 592; 1602: szn. Dancs Mihály jobbágy, 1771: „a 'vásott és tűzről pattant gyermekbül is bolondot, dantsot tsinál." 1801: Dönts., 1861: dáncsoskodni, jelentése: „tisztátalan személy", fn. 1. unreine Person, 2. 1784; „tisztátalanság"; Unreinheit, 3. 1865; szitok; Fluch. - Román eredetű: vö. rom. „danci - cigánygyerek, purdé" - a régi társ.-ban putrikban élő, kóborló cigánygyerekekkel a tisztátalanság képzetét asszociálták. 18 MTsz I. 1893-1896. 384. 19 L. még GYÖRFFY György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. 317. 20 Planum Regulandae Possessionis Gyoma Anno 1816. МММ. Bes. Ta. Hd. 62. 703. 1. 238