A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagyné Varga Éva: Könvytárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899–1951)

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-233. KÖNYVTÁRAK EGY VIHARSARKI MÚZEUM ÉGISZE ALATT (1899-1951) - Nagyné Varga Éva E sorokban a Békéscsabán jelenleg Munkácsy Mihály nevét viselő múzeum épületében működő, s annak tudományos munkáját többé-kevésbé elősegítő bibliotékák történetét göngyölítettem fel, továbbá kitértem a jogelődnek tekinthető helyi Múzeum-Egyesület könyvtári tevékenységére is. A XX. század viharaiban eltűnt iratok állományjegyzékek, leltárkönyvek, katalógusok, kölcsönzési nyilvántartások - a feltáró munkát több ízben akadályozták, ám a fennmaradt dokumentáció töredékes voltában is tanúságot tesz a hajdan volt generációk könyvgyűjtő törekvéseiről. Az 1867-es kiegyezés mind országos, mind helyi viszonylatban gyors városiasodást, a gazdasági és kulturális élet felélénkülését eredményezte. Ezt igazolta térségünkben a különböző egyesületek, társulatok tevékenysége valamint a könyvtári élet bővülése is. Mindez olyan értelmiség létrejöttét feltételezte, amely a kezdeményezést felvállalva alkalmasnak minősülhetett az igényes szellemi élet fórumainak megteremtésére. így a magyar nemzeti szellem ébresztése és megőrzése; Békés megye természeti, történelmi, művelődéstörténeti és kulturális értékeinek védelme érdekében felmerült régiónkban a múzeum alapításának gondolata. Az ennek jegyében Gyulán korábban (1874), Békéscsabán évtizedek várakozását követően (1899) megszülető egyesületek - a kor követelményének megfelelően - egyaránt szolgálták a múzeum, a könyvtár és a szélesebb értelemben vett közművelődés céljait. A Békéscsabai Múzeum-Egyesület könyvtára Békéscsabán nyilvános könyvtár létrehozásának gondolata először 1899-ben, a gyulai Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat példájára megalakult Múzeum-Egyesület tagjai által fogalmazódott meg. A település kultúrtörténetében fontos szerepet játszó, tudományos szempontból első jelentős tömörülést a korabeli haladó gondolkodású értelmiség (köztük Zsilinszky Mihály, Varságh Béla, Maros György) hozta létre. Az egylet a Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár által kidolgozott alapszabály-tervezetben a város régiségeinek gyűjtését tekintette alapvető feladatának, ám könyvtáralapítási terveket is tűzött maga elé: „Az egyesület czélja. Első sorban felkutatni és összegyűjteni a város, esetleg a vármegye egész területén található régészeti, történelmi, természeti és néprajzi emlékeket; ...népkönyvtárakat szervezni és hozzáférhetővé tenni. "

l Törekvéseit a társulat elsősorban egy múzeum felállításával, a közművelődés terjesztését 1 MAROS 1901. 7. 213