A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagyné Varga Éva: Könvytárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899–1951)

Nagyné Varga Éva pedig többek között könyvtári olvasóterem berendezésével kívánta megvalósítani. Alapszabályaiban külön megszabta a könyvtár kezelőjének feladatait is: „A könyvtárnok a beszerzett és beszerzendő könyveknek és iratoknak felelős őre, azokról nyilvántartást vezet, minden változás pontos bejegyzésével, a könyveket szakszerűen rendben tartja s elismervény mellett a tagoknak kiszolgáltatja; az olvasó terem berendezéséről gondoskodik s a nyilvános olvasó órák alatt a rendre felügyel. "

2 E teendők elvégzésével az egyesület 1900. január 7-én megtartott első rendes közgyűlésén Kabós Bálint főgimnáziumi tanárt bízta meg, akitől 1905-ben kollégája, Jéger József vette át a könyvtárkezelés munkálatait. Az egylet gyűjteményei a békéscsabai evangélikus Rudolf-főgimnáziumban találtak otthonra, ahol a könyvtáros felügyelete alatt álló dokumentumok az iskola egyik termében s az igazgatói iroda előszobájában kerültek elhelyezésre.

3 A vezetőség a megalakulás pillanatától kezdve azon fáradozott, hogy könyvtárát nyilvánossá tegye, ám a felsőbb hatóságokhoz, például az Országos Főfelügyelőséghez, Darányi Ignác miniszterhez ez okból benyújtott indítványait rendre viszszautasították. A múzeum egyik táraként nyilvántartott intézményi könyvrészleg tehát - a törekvésekkel ellentétben - fennállása alatt nem nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt, s csupán egy szűk kör tudományos igényeit szolgálta. A társulat működése ettől eltekintve kedvező feltételek mellett indult, mivel az állam az első esztendőkben - Zsilinszky Mihály közbenjárására - bőkezűen támogatta munkáját.

4 Wlassics Gyula miniszter nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel a vidéki múzeumok és könyvtárak ügyét, így 1901-ben a békéscsabai egyleti dokumentumgyűjtemény fejlesztésére 500 koronát utalványozott.

5 Az állami juttatás mértéke azonban később mérséklődött, majd annak folyósítását 1911 és 1914 között szüneteltették. E mellett Békéscsaba nagyközség segélye, valamint az éves tagdíjak és alapítványok jelentettek bevételt az egyesület illetve a könyvtár számára. Az anyagi hozzájárulás rendszertelensége miatt a társulat könyvállománya a század elején jórészt ajándékok és csere útján gazdagodott, s csupán elvétve akadt lehetőség vásárlásra. Nagyobb adományokkal az állami segítségen túl Zsilinszky Mihály, Bérezik Árpád, Varságh Béla, Ring Oszkárné gyarapították a gyűjteményt.

6 Az adakozók között találkozunk még többek között Jávor Gyuláné, id. Such Jánosné, Félix István, Zlinszky István, valamint Kner Izidor és Te van Adolf - azóta híressé vált nyomdászok - neveivel is. Varságh Béla például 1901-ben a Századok című folyóirat addig megjelent köteteit,

7 Zlinszky István pedig összes művét ajánlotta fel a kiadványtár számára.

8 1902-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége számos értékes alkotást, köztük Szana Tamás Száz év a magyar művészet történetéből című díszmunkáját

9

; a Bécsi Képes Krónika 1867. évi kiadását adományozta a Békés2 MAROS 1901. 10. 3 RELL 1914. 23. 4 MAROS 1902. 29. 5 Békésmegyei Közlöny 1901. július 18. 6 BALOGH 1960. 8. 7 Békésmegyei Közlöny 1901. február 28. 8 Békésmegyei Közlöny 1901. június 9. 9 Békésmegyei Közlöny 1902. február 2. 214