A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kocsor János: Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyi szervezetének történetéhez az 1930-as évek második felében

Kocsor János us 6-án tiltakozott az országos pártvezetőségnél, kijelentve, hogy „amennyiben a pártvezetőség nem akarja elveszíteni a falu bizalmát, gróf Bethlen Istvánnal egyszer s mindenkorra szakítson". A tiltakozásra hamarosan megérkezett a válasz, s azt megnyugtatónak találták.

8 Gömbös törekvéseinek bukását a Kisgazdapárt a diktatúrás kísérletek feletti győzelmeként ünnepelte. A miniszterelnök 1936. október 6-án bekövetkezett halála után, a Darányi-kormány idején, újult erővel folytatódott a választójogi küzdelem. A párt sajtója örömmel üdvözölte Darányi ígéreteit a követelés teljesítésére. „Darányi Kálmán, akiben mindenki a becsületes, őszinte szándékú magyar embert fogadta, midőn kormányt alakított, azzal az elkötelezessél vállalta a miniszterelnökséget, hogy a választójogot rövidesen tető alá segíti" - írta 1937 márciusában a Magyar Alföld főszerkesztője. A folytatás keserűbb hangvételű: „Ma már nyilvánvaló, hogy egy kissé korán örültünk, midőn azt hittük, hogy nehéz viszonyaink nagypénzű vámszedői csak úgy minden további nélkül felreállanak és átengedik a becsületes népi politika céljainak megvalósítására a magyar élet porondját, amelyen ők eddig szabadjára kalózkodhattak s tudomásul veszik, hogy nekik bealkonyult. " A cikk szerzője a felerősödő szélsőjobboldali propagandától a titkos választójog megvalósítását félti: „... bizonyos vagyok, hogy ennek a szélsőséges mozgalomnak s az azt kísérő zsivajnak a nyomán múlhatatlanul jelentkezni fog a nagyképű és mondvacsinált aggodalom, amely ezekre a lázas tünetekre való hivatkozással ismét időszerűtlennek és veszélyesnek találja az alkotmányjogi reformokat, elsősorban a titkos választójogot... ". 9 A radikalizmus veszélyére való hivatkozás valóban a választójogosultak szűkítését eredményezte az 1937 végére elkészült törvényjavaslatban. A helyi pártsajtó ennek megfelelően bírálta: „ A napfényre került választójogi tervezet igen éles ellenkezést válthat ki az ellenzék köréből. Bár egész vonalon behozza a titkosságot, mégis lényeges jogszűkítéseket tartalmaz különösen a választói jogosultság terén. Nemcsak egyéni kerületeket és megyei lajstromokat állít fel a javaslat, hanem ezekben a nagy kerületekben is lényegesen megszűkíti a szavazásra jogosultak számát. A szavazati jogot férfiaknál 26 életévhez, 6 elemi iskola elvégzéséhez és 6 évi helybenlakáshoz kívánja kötni. Csak ez a pár adat mutatja, hogy ez az egyetlen intézkedése az új javaslatnak egy óriási lépés hátrafelé. Amennyit lép a javaslat előre a titkosság terén, legalább háromszor annyit lép hátra a szavazati jog terén. "

10 A bírálatok ellenére a párt vezetői megmaradtak a lojális ellenzék szerepében, elsődleges céljuk a titkos választójog törvénybe iktatása, s így nem a javaslat megbuktatása, hanem megjavítása volt. Ennek megfelelően ismertette a békési szervezet 1937. november 28-án tartott vacsoráján Andaházi Kasnya Béla országgyűlési képviselő a napi politikai eseményeket, a pártnak a kormányhoz fűződő viszonyát: „...a titkos választójog megvalósulása küszöbön áll, és ha ez megtörténik, úgy ez elsősorban a Független Kisgazda és Földmunkáspárt érdeme lesz. Ennek BML A Független Kisgazdapárt vésztői szervezetének iratai. A vésztői kisgazdapárt választmányának jegyzőkönyve. 1937. június 6, 1937. július 4. Magyar Alföld 1937. március 14. Mandorf Emil: Támadás a titkos választójog ellen. Magyar Alföld 1937. december 16. Peregnek... Az 1938 tavaszán elfogadott 1938. XIX. te. 300 ezerrel csökkentette a szavazásra jogosultak számát. Az ország lajstromos és egyéni választókerületekre osztását írta elő, ami a kormánypárt számára előnyös új kerületi határok megállapítását tette lehetővé. 202