A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kocsor János: Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyi szervezetének történetéhez az 1930-as évek második felében

Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének történetéhez... megvalósítása érdekében pártunk hajlandó a kormány támogatására, annál is inkább, mert a kormánypártban hatalmas erők próbálják a titkos választójog megszületését megakadályozni" - foglalta össze mondanivalójának lényegét a Magyar Alföld tudósítása.

11 Eckhardt maga is megértőnek mutatkozott a javaslat megszorító intézkedései iránt. A kormány „nyilvánvaló, hogy biztosítékokat keresett, nehogy a szélsőségek és felforgató programok választások örve alatt érvényesülhessenek. Mi sem akarjuk ezeknek az irányzatoknak a kezébe dobni a gyeplőt" - írta 1937 decemberében.

12 A félelem, hogy széles körű választójog esetén a társadalom alsó rétegeinek politikailag kevésbé iskolázott tömegei a szélsőséges irányzatok képviselőit nagyobb szerephez juttathatják a parlamentben, végső soron a bírálatok erejét mérsékelte. Az 1938 áprilisában elfogadott törvényjavaslat végül is biztosította ugyan az áhított titkosságot, de mintegy 300 000 embert elütött a választójogtól. Joggal feltételezhető, hogy közöttük olyanokat is, akik megfelelő politikai szervező, felvilágosító munka után nem a nyilas, hanem a Kisgazdapártra adták volna a voksukat. A földmunkáskérdés „A politikai közélet nagy kérdőjel előtt áll. Ez a nagy kérdőjel a falusi nincstelenek politikai magatartása" - írta Marik Dénes, a gyulai szervezet ügyvezető alelnöke a Magyar Alföld hasábjain. Okát a mindenkori kormányzat mulasztásaiban, a földmunkásság életkörülményeinek kilátástalanságában, politikai nevelésének elhanyagolásában, s szervezkedésének akadályozásában látta. Ennek eredményeképpen: „Ez a tömeg szervezetileg teljesen széteső, politikai cselekvése hangulati elemekkel van teleitatva, hosszú évek óta jelszavakra idegezték be, és hosszú évtizedek csalódásai minden illúziótól megfosztották. " A cikkből közvetve vagy közvetlenül kiolvashatók azok a fő motívumok, amelyek a Kisgazdapártot a földmunkásság között erőteljesebb szervezkedésre ösztönözték. Ilyen a társadalmi béke megbomlásával fenyegető szociális helyzet, aminek következtében a nyilaskeresztes propaganda termékeny talajra hullhat, s végül a párt bázisának védelme és lehető kiszélesítése. Néhány hasábbal lentebbi sorai szerint a párt „ezért kezdett munkát ennek az értékes magyar munkásrétegnek megszervezéséért, társadalmi szervezeteinek és gazdasági kereteinek felállításáért".

13 A kormány telepítési javaslatának beterjesztését követően, 1937 elején, a párt országos vezetősége számos levelet kapott a földmunkások és a földhöz juttatottak képviselőitől. Ezekre Eckhardt Tibor az országos pártsajtóban válaszolt, de a megyei kisgazdalapban, a Magyar Alföldben is megjelentette üzenetét, melyet Turbucz Ferenc vésztői földmunkásköri elnöktől és a mezőberényi, szeghalmi földhöz juttatottaktól kapott panaszlevelekre válaszolva írt. Üzeni: „Ami erőt Isten nekem és a pártnak adott, azt mind fel fogjuk használni arra a küzdelemre, amelyet a magyar földmunkássors megjavításáért régóta folytatunk, s amelyet ezekben a válságos idők11 Magyar Alföld 1937. november 30. 12 Magyar Alföld 1937. december 25. 13 Magyar Alföld 1937. április 4. Marik Dénes: A nagy kérdőjel. 203