A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kocsor János: Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyi szervezetének történetéhez az 1930-as évek második felében

Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének történetéhez... maximálásával. A program szociális vonatkozású pontjai az ínséges vidéken a rászorulók téli ellátását, közmunkákat sürget. Népegészségügyi reform keretében gondoskodni kíván a szülőanyákról, a rászorulók ingyenes ellátásáról. Tervbe veszi az ifjúság munka- és életlehetőségeinek megteremtését, a diplomások elhelyezkedésének rendezését.

5 Békésben a megyei választmány 1936 márciusában fogadta el akcióprogramnak Tildy 1935-ös programját az alábbi kiegészítéssel: a költségvetés leszállítását elengedhetetlennek tartja az adóterhek csökkentése érdekében. Az álláshalmozások megszüntetésével, a gazdasági reorganizáció, különösen pedig a vidék gazdasági fellendítésével, a megfelelő átfogó közmunkák beállításával és a céltudatos földbirtok-politikai reformokkal nemcsak lehetőnek, de szükségesnek is tartja az állás- és kereset nélküli ifjúság elhelyezését. A kisgazdapárti sajtó tudósítása az ülésről arról a szándékról tanúskodik, hogy az 1935-ös program földmunkásokra vonatkozó részeit - így a „becsületes és tisztességes keresetet a munkásság részére", a „komoly földbirtok-politikát" - beépítik a napi propagandába. Kiderül az akcióprogramból, hogy nem tartják megfelelőnek a Gömbös-kormány készülő hitbizományi törvényét és a telepítésről, a földbirtok-politikai intézkedésekről szóló törvényjavaslatot, „mert ezek csak a problémák elodázására alkalmasak. "

6 Gömbös ellen és a titkos választójogért A párt életének akadályozása adminisztratív módszerekkel a választások után tovább tartott. Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején több gyűlést, választmányi ülést betiltottak, s a tilalmak csak 1936 decemberében szűntek meg. Békés megyében 1935. június 22-én Gyomán, Gyulán és Szeghalmon terveztek gyűléseket tartani Eckhardt Tibor, a párt országos elnöke részvételével, azonban a főszolgabírói engedélyt csak Gyulán kapták meg. A gyűlésen Eckhardt ostorozta Gömbös kormányzatát, a miniszterelnököt jelölve meg a titkos választójog fő akadályaként, s követelte lemondását. A választójogi paktum miatt esetlegesen visszamaradt bizalmatlanság eloszlatására szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy őt „csak egyszer lehetett becsapni", s a „Független Kisgazdapárt méltóságát feladni nem fogja, és a NEP-be belépni nem fog".

7 Eckhardt a Gömbös-kormány ellen szövetségeseket keresett, s ennek érdekében a gróf Bethlen Istvánnal való régi ellentéteket is hajlandó volt félretenni. Levélben bocsánatot kért az ex-miniszterelnöktől a korábban ellene intézett támadások miatt, amire Bethlen békülékeny hangnemben válaszolt, s így megteremtődött az összefogás lehetősége. Együttműködésük Gömbös halála után sem szakadt meg, ami viszont a párttagság egy részének bizalmatlanságát váltotta ki. A parasztság ugyanis a volt miniszterelnököt okolta a nemrég lezajlott világválság következményeiért, a magas közterhekért és a mezőgazdaság eladósodásáért, s nem felejtette el a volt kormányfő kisgazdaellenes lépéseit sem. A vésztői pártszervezet 1937. júni5 GERGELY-GLATZ-PÖLÖSKEI 1991. 383-394; TÓTH 1982. 249-250. 6 Magyar Alföld 1936. március 12. 7 Magyar Alföld 1935. június 27. 201