A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

Németh Csaba Az annál nagyobb problémát jelentett, amikor 1931. január elsejével a maradék 5000 pengőt is visszakérte. 1000-et még ki tudott fizetni neki a gyülekezet, de a maradék 4000 pengőre ismét a Békésmegyei Takarékpénztártól kellett hitelt felvenni. Az év végére ezt az összeget a sarkadi fiókegyháztói felvett 500 pengő és a kétegyházitól kért 200 pengő kölcsönnel 3178 pengőre csökkentették, s 1932. november 26-án ki is fizették. Hamarosan a kétegyháziak is pénzükhöz jutottak, a sarkadiak ellenben csak 1941-ben kapták vissza kölcsönüket. Ezzel záródott le végleg a templomépítési költségek elszámolása.

96 Időközben viszont újabb problémák merültek fel. 1930. május 29-én a presbitériumnak az okozott gondot, hogy elfogadja-e Popják jelentkezését a még elmaradt munkák elvégzésére a letétben hagyott 1500 pengőért. Mivel a fedezet ekkor sem volt meg rá, az egyháztanács közölte vele, hogy csak a Popják-Melis céget ismeri, amely azonban vállalásainak eddig nem tett eleget. A pénzt a bírói letiltások miatt egyébként sem fizethetné ki neki, így az ajánlatát elutasítja. Pedig sok későbbi huzavonától mentesíthették volna magukat az egyház elöljárói, ha vállalták volna a békés megegyezést. Dr. Melis János ugyanis vitéz Koncz Péter hódmezővásárhelyi építőmesternek 1928. december 15-én átadta a templomépítési munkákkal kapcsolatos összes jogát. Konc viszont 1931. május 4-én Popják Pált hatalmazta fel minden joggal, tehát ezután már egyedül ő volt jogosult az egyházközséggel szembeni követelések ügyében eljárni. Ezt május 16-án személyesen be is jelentette. Május 27-i levelében felajánlotta, hogy egy héten belül elvégzi a szükséges utómunkálatokat. A gyülekezet azonban ragaszkodott álláspontjához, hogy csak a Melis-Popják céget ismeri el, s Popjákkal külön nem tárgyal. A lelkész azzal mentette ki magát, hogy a konfirmáció és a hittanvizsgák miatt június előtt nem engedheti meg a munkákat, de azt is elárulta, hogy egyébként sincs pénze erre az egyházközségnek.

97 Ezzel adut adott Popják kezébe, aki állítása szerint azért ekkor szorgalmazta a munka elvégzését, mert elköltözik Szarvasról Budapest környékére, s még előtte le szeretné zárni ezt az ügyet. A tervben megadott, s a részletes megrendelésben szereplő kiírás miatti különbségekből fakadó műkőmunkákra a korábban kért plusz 2000 pengőt pontosítva 1568,90 pengőben állapította meg igényét. Ezenfelül kérte a letétben hagyott 1500 pengőt s annak 1929 januárjától járó évi 8%-os kamatát, azaz összesen 3368,90 pengőt. Ezenfelül nagylelkűen közölte, hogy a mielőbbi békés rendezésben bízva nem számolja fel a pénz eddigi ki nem fizetéséből adódó veszteségeit. November 18-án ügyvédje, dr. Marik Dénes már azt követelte, hogy a gyülekezet 3 napon belül helyezze el nála a kért összeget, különben pert indít. Válaszként a lelkész kifejtette, hogy 1928 nyarán nevezett vállalkozókat felkérték a hiányzó munkák elvégbai kereskedelmi bank felé meglévő 7928 pengő adósságot még május 28-án, a 7000 pengős téglaváltó kifizetését s az 5592,85 pengő bírói letétbe helyezését június elsején tették meg.; GyEEI F. 23. Az 1929-es vagyonmérleg az év végén már csak 6500 pengő, az 1930-as pedig 4500 pengő adósságot mutatott ki, de még a következő esztendőre is maradt 3000 pengőnyi. GyEEI F. 23. A gyulai evangélikus egyház vagyonleltárai. GyEEI F. 29. 190