A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

A gyulai evangélikus templom felépítése zésére, amit nem teljesítettek. A letiltások miatt Popjáknak egyébként sem adható pénz, de nem is jár neki, s ezt június 14-én közölték is vele.

98 Popják azonban nem hagyta annyiban. Érthető, hogy minden fillért meg akart ragadni, hiszen állás nélkül maradt, s szegénységére való tekintettel a per költségeit az állam fizette helyette. A visszatartott 1500 pengőt peresítette. A bíróság 1932. május 27-i döntése szerint 280 pengőt kellett bírói letétbe tennie az egyházközségnek. A szakértők szerint az 1929-es elszámoláskor, akkori áron 1220 pengőből megcsinálható lett volna az elmaradt munka, ám a gyülekezet ennél 280 pengővel többet tartott vissza." Dr. Hraskó Gyula, az egyházközség ügyésze, a fellebbezése után arról számolt be, hogy 1933. február hetedikén az építész a keresetét leszállította 638 pengőre, melyhez 191 pengő 85 fillérnyi pótmunkadíjat kért kifizetni. Az ügyben hét tárgyalásra került sor, mert a presbitérium pótmunkadíjat nem ismert el. Az ítéletet ismét megfellebbezték, miután a még hiányzó munkák a cég mulasztása miatt nem készültek el. A bíróság szerint viszont a visszatartott 1500 pengőből a fennálló hiányok kijavítására jelenleg 862 pengő kellene, tehát jogerősen még 638 pengő jár az építésznek, valamint 72 pengő a kamatokra.

100 Az új lelkész, Rohály Mihály 1933. évi jelentésében örömmel ismertette, hogy a Popják-féle per lezárult. Az építésznek az ügyvédi költséggel együtt 861,60 pengőt kell kifizetni. Szomorúan jegyezte meg, hogy jobb lett volna annak idején békességgel elszámolni vele. Azt azonban ő sem gondolta, hogy még mindig nincs vége az ügynek. Igaz, a gyülekezet sem sietett a törlesztéssel. Az 1936. február 9-i presbiteri gyűlés egyetlen tárgya Popják ismételt perrel való fenyegetése volt. Kérte a még hátralékban lévő összeg kiutalását, továbbá a műkőmunkákért járó 1568,90 pengőt. Szerinte ugyanis ezt ügyvédje egyszerűen elfelejtette peresíteni. Felajánlotta viszont, hogy ha ennek törlesztését azonnal megkezdik, akkor hajlandó peren kívüli egyezség keretében 1000 pengőben kiegyezni. Az egyháztanács úgy döntött, hogy a még hátralévő 358 pengőt, s annak 1932. márciusától fennálló 5%-os kamatát haladéktalanul bírói letétbe helyezi. E célra a Békésmegyei Takarékpénztártól 500 pengő kölcsön felvételét határozták el. A műkővételárban előterjesztett 1568, ill. az újonnan felmerült 1000 pengő kifizetéséről azonban hallani sem akartak. A presbitérium szerintük erre annak idején nem hozott jogerős határozatot. A leszámolási költségvetés 20. oldalán a 2894,48 pengő elszámolásból a műkőmunkáknál a kérdéses „felülfizetés" töröltetett, s csak a 2000 pengőn felüli részt hagyták meg. A Popják által az egyház ellen indított perben annak idején ez a kérdés is tárgyalás alá került, s a bíróság érdemben el is bírálta azt.

101 1936. június 2-án 430,60 pengőt helyezett letétbe az egyházközség.

102 A december 17-i presbiteri ülésnek ennek ellenére ismét ezt az ügyet kellett tárgyalnia. 8 GyEEI F. 29. 9 GyEEI F. 29. Ennek teljesítését azonban 1935. október 1-jéig elhúzták. 0 GyEEI B. 9. Az 1933. április 29-i és az október 25-i presbiteri ülés jegyzökönyve; GyEEI F. 29. 1 GyEEI B. 11. Az 1936. február 9-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. 2 GyEEI Iktatókönyv 63/1936; GyEEI F. 29. Az 1933. szeptember 19-i ítélet csak 1935. szeptember 26-án emelkedett jogerőre, ügyvédi költségként pedig (1933. december 21-én) 151 pengőt állapítottak meg. 191