A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

Nagy László András - Na, abba a tanyába oszt biztos nem megyén be! Ott voltak ugye a Daru-féle tanyák, Bálint-tanya, meg sok arra kint, Bucsa fele. Az öreg az bárhova ment befele, lehetett bármiféle hamis kutya, ha úgy gondolta, még a kutyát is elküldte. " Kovács Lajos, sz. 1948. réf., Füzesgyarmat, Kossuth u. 50. „Veszett Darunak hívták, azt mondták, meg tudta betegíteni a marhákat. Ezen a néven futott, hogy veszettdoktor, mán nem volt neki doktorátusa, de azt mondták, hogy meg tudta veszettséggel betegíteni a marhákat. Ugye régebben sokkal babonásabbak voltak az emberek. Jobban hozzáfordultak az ilyen kuruzslásokhoz. " Háti Lajosné, Füzesgyarmat, Kossuth u. 77. „A veszett jószágokat is meggyógyította, meg a veszett kutyát is elküldte. Ráküldte a másikra. Ilyeneket hallottam. Bármelyik veszett jószágot meggyógyította, de ha haragudott valakire, odaküldte a veszett kutyát. " Bringye György, sz. 1939. gór.kel., Füzesgyarmat, Szabolcs vezér u. 9. „Mán az én időmbe nem nagyon hallottam, hogy úgy sokmindent csinált vóna, ügyi tiltották is az állatorvosok az ilyesmiket, az ilyen kuruzslásféliket. De a régebbi időkbe úgy több ilyen veszett állatok úgy vótak. Ha valahun meghallották, hogy hát van ilyen veszett állat, akkor elmentek ahhoz az úgynevezett Veszett Daruhoz. Hát az vót, az foglalkozott vele. Állítólag elküldte egy bizonyos másik helyre a veszett kutyát, ha ott ólálkodott a jószág körül. De hogy mit csinált, ráolvasott vagy mit, azt nem tudom. Elirányította egy másik helyre. Ilyen tudománya vót, de hogy aztán mán tiltották is, ezt a tudományát mán nem hagyta a családjára. Mert ez úgy ment apáról fiúra a régebbi időkbe, de fia nem vót, csak egy lánya, Erzsébet. Akire akarta vóna, ráhagyhatta vóna, de végül a tudományát nem adta át. " Z. Daru István, sz.1922. réf., Füzesgyarmat, Mátyás u. 53. „Daru Sándor nagyapám 1876. március elsején született, felesége Gidai Erzsébet, az ő szülei: szintén Daru Sándor, annak felesége pedig Károlyi Eszter volt. Ok a századfordulón haltak meg. Nagyapám az 1900-as évek kezdetén vonult be katonának, a huszároknál szolgált a közös hadseregben, utána az első világháborúban is részt vett. Akkor nagyanyám vitte a birtokot évekig, míg nagyapám odavolt a háborúba. О gazdálkodó ember volt, a barna-szigeti részen volt a tanyája és a birtoka. Daru nagyapám és az ő apja is, ők a gazdálkodás mellett rendszeresen jártak grófi birtokra, gazdákhoz, mindenféle állattartó emberekhez. Lovakat, marhát, hornyukat, birkát heréltek. Pénzért, de fillérekről volt szó. Azt, hogy mért nevezték nagyapámat Veszett Darunak, azt hallomásból tudom idősebb emberektől, de tőle is hallottam, állítólag veszett jószágot is gyógyított, de hogy milyen formába, hogy csinálta, rám nem hagyott belőle semmit. Úgy volt a közhiedelemben, hogy ő ezt nem csinálta nyíltan, és hozzá hiába mentek, hogy ezt vagy azt meg kell csinálni, elutasította. De tudta, hogy kihez kell 108