A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

A Magyar-Román Társaságok története 1945-1950-ig Augusztus 12-én a Magyar-Román Társaság meghívására kilenc román író és művész érkezett a Mocsáry Kollégiumba az élükön Eugen Jebeleanu íróval és Eugen Ciuca szobrászművésszel. Látogatásuk célja a magyar nép és kultúra megismerése volt. Még ugyanabban a hónapban a bukaresti Román-Magyar Társaság és a buda­pesti Magyar-Román Társaság közös akciója keretében 11 tagú magyar pedagógus­küldöttség utazott egy hónapos tanulmányútra Romániába, dr. Fövény Lászlóné, a Magyar Pedagógusok Szakszervezete titkára és a Magyar-Román Társaságot képvi­selő dr. Sinkovics Márta vezetésével. Októberben a Magyar-Román Társaság vendé­ge egy nyolctagú román művész- és tudós csoport, mely egy éves tanulmányútra érke­zik Budapestre. 43 Az 1947-es év utolsó hónapjaiban a Magyar-Román Társaság az Országos Könyvtári Központtal együttműködve azon fáradozott, hogy a már megnyi­tott Mocsáry Lajos kollégiumban könyvtárat állítson fel, továbbá arra törekedett, hogy az andornaki Dunavölgyi Találkozóhelyet teljesen berendezze. Az 1948-as év egyik legnagyobb az eseménye, január 23-án, dr. Petra Groza, Románia miniszterelnökének második látogatása volt. Anna Pauker külügyminiszter, Gheorghescu belügyminiszter, Päträscanu igazságügy-miniszter, Radaceanu munka­ügyi-miniszter kíséretében, meglátogatta a Mocsáry Lajos Kollégiumot, ahol Kodály Zoltán a társaság elnöke, Balázs T. Béla a társaság főtitkára és Markovits Jenő a Szám­vizsgáló Bizottság elnöke fogadta. 44 A Magyar-Román Társaság 1948. évi programját meghatározta az 1948-as cen­tenáris ünnepségek jegyében való készülődés. A Magyar-Román Társaság a főváros­ban március 15-én, vasárnap délelőtt a Nemzeti Színházban díszelőadást tartott az 1848-as forradalom megünneplésére. Constantin Daicovici egyetemi tanár megnyitó beszédében az 1848-as magyar szabadságharc eseményeit vázolta, majd dr. Takács Lajos nemzetiségi miniszter méltatta 1848 eseményeit. Az ünnepség végén felolvasták azo­kat a táviratokat, amelyeket a budapesti Magyar-Román Társaság erre az alkalomra kapott, illetve felolvasták román nyelven Petőfi Sándor „Még kér a nép" című költe­ményét. 45 A centenáris ünnepségekre Romániából Budapestre érkezett magyar diák­csoport a marosvásárhelyi „Gecse Dániel" és a kolozsvári Móricz Zsigmond kollégiu­mok számára orvostudományi szakkönyveket kértek a Mocsáry Lajos Kollégiumtól, amelyeket Balázs T Béla főtitkárnak sikerült beszereznie, és egyben kérte Ortutay Gyula Vallás- és Közoktatásügyi minisztert, hogy a könyvek árát a Mocsáry Lajos Kollégium részére szíveskedjék kiutalni. 46 A már elindított folyamatok, programok teljesen a külpolitikától váltak függő­vé és mindig érvényesülnie kellett a viszonosság elvének is. A Magyar-Román Társa­ság tevékenységével lépésről lépésre követte a külpolitikai eseményeket, vagyis a ma­gyar-román egyezmények, együttműködések esetleges sikertelenségei, vagy eredmé­nyei tükröződtek a társaság programjában is. Az 1946-os évben a Magyar-Román Társaság levelezését már cégjelzéses papíron folytatta, amelyen a következő fejléc olvasható: „Magyar-Román Társaság", „Asociatia Maghiaro-Româna", alatta pedig 43 Uo. 44 Uo. 45 Délkelet I. évf. 3.szám. Budapest, 1949. ápr. 1. 46 UMKL VKM iratai 253510/48. 539

Next

/
Oldalképek
Tartalom