A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Gyucha Attila: Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből

Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből preszkíta korban is kedvelt díszítésmód marad a függőleges árkolás, amelyről a Heves és Borsod megyei temetők sírkerámiái mellett a díszítés közeli analógiájaként a dobo­zi sír csészéje is tanúskodik. 2 A szkíta korban - ha nem is a megelőző időszakokhoz mérhető gyakorisággal - szintén megtaláljuk a díszítésmódot, legtöbbször gávai vagy preszkíta hagyományokra visszanyúló edénytípusokon, 3 illetve a délkelet-alpi hallstatti körrel összefüggésbe hozható, a Kárpát-medencében széles körben elterjedt, magasfülű, két gombban végződő merítőcsészéken. 4 A Szolnok-Zagyvaparton feltárt házból is került felszínre egy függőlegesen hornyolt, korongolt, fényezett nyaktöredék. 5 Szkíta ízlésű, nyakán függőleges árkolásokkal díszített csupor volt a Gyoma-Egei halmi, kel­ta korú temető 45. sírjában. 6 Mérete miatt sajnos bizonytalan, hogy csúcsos peremű tálhoz vagy a törökszent­miklósi temető 100. sírjában talált kerámiához hasonló edénytípushoz tartozhatott-e egyik töredékünk (7. kép 3). 7 Csúcsos peremkiképzésű tálak a korszak alföldi temető­iben Békéscsaba-Fényesről és Csanytelek-Újhalastó 1.91. sírjának mellékletei közül ismertek. 8 Galántha Márta a csanyteleki darabot a dunántúli, hasonló korú középrépáspusztai típusú temetőkkel hozta kapcsolatba területünkön. 9 Ugyanakkor a kelet-szlovákiai Mihalovce a kustánfalvi csoporthoz sorolt urnasírjának edényei kö­zött az Alföld csoportra is jellemző behúzott peremű tálakkal, füles csuprokkal, kettőscsonkakúpos- és hordóalakú edényekkel együtt fordult elő a típus két formavál­tozata. 10 A délnyugat-szlovákiai Modrany/Madar, az Alföld csoporthoz sorolható, észak-dunántúli, kalenderbergi ízlésű kerámiaanyagot tartalmazó temetőjének anya­gában is találkozhatunk a tálak analóg díszítésmódjával. 11 Kemenczei Tibor a szirmabesenyői koravaskori edény alapján kifejti, hogy a hasonló, csúcsos, kihajló pe­remű tálak az Alföld későbronzkori és az erdős-sztyeppe preszkíta korú emlékei kö­zött egyaránt előfordulnak. 12 Mindezek alapján a Kárpát-medence keleti felében, a középső vaskorban ritkának számító csúcsos peremű tálakra vonatkozóan feltehető azok helyi eredete; a hasonló dunántúli darabokkal való összekapcsolásuk nem szük­ségszerű. A korongon készült kerámiák közül pontos párhuzamát nem találtuk a korszak fazekastermékei között a függőleges falú, lapos tálnak (8. kép 1). Legközelebbi analó­2 Füzesabony-Kettőshalom 17. sír: PATEK 1989-90. 5. t. 24; Füzesabony-Kettőshalom 63. sír: PATEK 1989-90. 14. t. 6; Sirok-Akasztómály 1. sír: PATEK 1989-90. 20. t. í; Ároktő-Dongóhalom 8. sír: KEMENCZEI 1988. 2. kép 6-7; Doboz, Marói-erdő: GAZDAPUSZTAI 1964-65. 60, 1. kép. 3 Tápiószele 16. sír és 40. sír: PÁRDUCZ 1966. XXXIII. t. 13, XXIV t. 14; Törökszentmiklós-Surján­Újtelep 53. sír: CSALOG-KISFALUDI1985. 312, 3. t. 14; Csanytelek-Újhalastó 191. sír: GALÁNTHA 1986. 3. t. 6. 4 JEREM 1971. 85; WOLLÁK 1979. 55. Az edénytípusról legutóbb összefoglalóan: MIROSSAYOVÁ 1999. 5 CSEH 1990. 13, 7. kép 5. 6 MARÁZ 1981. 114, II. t. 1. 7 CSALOG-KISFALUDI 1985. 318, 6. t. 1., 333, 9. t. 3. 8 PÁRDUCZ 1943. XIII. t. 10; GALÁNTHA 1981. 51, 11. kép 6. 4 GALÁNTHA 1981. 54. ,n CILINSKÁ 1959. 85, II. t. 5., 86, III. t. 2. 11 DUSEK 1976. 398, 2. kép 1., 405, 9. kép 2. 12 KEMENCZEI 1988. 95. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom