A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Gyucha Attila: Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből

Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből preszkíta korban is kedvelt díszítésmód marad a függőleges árkolás, amelyről a Heves és Borsod megyei temetők sírkerámiái mellett a díszítés közeli analógiájaként a dobozi sír csészéje is tanúskodik.

2 A szkíta korban - ha nem is a megelőző időszakokhoz mérhető gyakorisággal - szintén megtaláljuk a díszítésmódot, legtöbbször gávai vagy preszkíta hagyományokra visszanyúló edénytípusokon,

3 illetve a délkelet-alpi hallstatti körrel összefüggésbe hozható, a Kárpát-medencében széles körben elterjedt, magasfülű, két gombban végződő merítőcsészéken.

4 A Szolnok-Zagyvaparton feltárt házból is került felszínre egy függőlegesen hornyolt, korongolt, fényezett nyaktöredék.

5 Szkíta ízlésű, nyakán függőleges árkolásokkal díszített csupor volt a Gyoma-Egei halmi, kelta korú temető 45. sírjában.

6 Mérete miatt sajnos bizonytalan, hogy csúcsos peremű tálhoz vagy a törökszentmiklósi temető 100. sírjában talált kerámiához hasonló edénytípushoz tartozhatott-e egyik töredékünk (7. kép 3).

7 Csúcsos peremkiképzésű tálak a korszak alföldi temetőiben Békéscsaba-Fényesről és Csanytelek-Újhalastó 1.91. sírjának mellékletei közül ismertek.

8 Galántha Márta a csanyteleki darabot a dunántúli, hasonló korú középrépáspusztai típusú temetőkkel hozta kapcsolatba területünkön.

9 Ugyanakkor a kelet-szlovákiai Mihalovce a kustánfalvi csoporthoz sorolt urnasírjának edényei között az Alföld csoportra is jellemző behúzott peremű tálakkal, füles csuprokkal, kettőscsonkakúpos- és hordóalakú edényekkel együtt fordult elő a típus két formaváltozata.

10 A délnyugat-szlovákiai Modrany/Madar, az Alföld csoporthoz sorolható, észak-dunántúli, kalenderbergi ízlésű kerámiaanyagot tartalmazó temetőjének anyagában is találkozhatunk a tálak analóg díszítésmódjával.

11 Kemenczei Tibor a szirmabesenyői koravaskori edény alapján kifejti, hogy a hasonló, csúcsos, kihajló peremű tálak az Alföld későbronzkori és az erdős-sztyeppe preszkíta korú emlékei között egyaránt előfordulnak.

12 Mindezek alapján a Kárpát-medence keleti felében, a középső vaskorban ritkának számító csúcsos peremű tálakra vonatkozóan feltehető azok helyi eredete; a hasonló dunántúli darabokkal való összekapcsolásuk nem szükségszerű. A korongon készült kerámiák közül pontos párhuzamát nem találtuk a korszak fazekastermékei között a függőleges falú, lapos tálnak (8. kép 1). Legközelebbi analó2 Füzesabony-Kettőshalom 17. sír: PATEK 1989-90. 5. t. 24; Füzesabony-Kettőshalom 63. sír: PATEK 1989-90. 14. t. 6; Sirok-Akasztómály 1. sír: PATEK 1989-90. 20. t. í; Ároktő-Dongóhalom 8. sír: KEMENCZEI 1988. 2. kép 6-7; Doboz, Marói-erdő: GAZDAPUSZTAI 1964-65. 60, 1. kép. 3 Tápiószele 16. sír és 40. sír: PÁRDUCZ 1966. XXXIII. t. 13, XXIV t. 14; Törökszentmiklós-SurjánÚjtelep 53. sír: CSALOG-KISFALUDI1985. 312, 3. t. 14; Csanytelek-Újhalastó 191. sír: GALÁNTHA 1986. 3. t. 6. 4 JEREM 1971. 85; WOLLÁK 1979. 55. Az edénytípusról legutóbb összefoglalóan: MIROSSAYOVÁ 1999. 5 CSEH 1990. 13, 7. kép 5. 6 MARÁZ 1981. 114, II. t. 1. 7 CSALOG-KISFALUDI 1985. 318, 6. t. 1., 333, 9. t. 3. 8 PÁRDUCZ 1943. XIII. t. 10; GALÁNTHA 1981. 51, 11. kép 6. 4 GALÁNTHA 1981. 54. ,n CILINSKÁ 1959. 85, II. t. 5., 86, III. t. 2. 11 DUSEK 1976. 398, 2. kép 1., 405, 9. kép 2. 12 KEMENCZEI 1988. 95. 61