A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Gyucha Attila: Újabb szkíta kori telepnyomok Békés megyéből

Gyucha Attila giaként a tápiószelei temető 104. és 449. sírjának valamint az orosházi temető 103. sírjának táljai nevezhetők meg, bár utóbbi pereme kissé kihajtó.

13 Az orosházi temető 4. sírjában hasonló peremkiképzésű, kézzel formált tál került elő.

14 A csonkakúpos, teljes felületén sűrűn átlyuggatott kerámia a korszak ritkán felbukkanó termékei közé tartozik (7. kép 4). Alföldi szkíta kori telepekről analóg darabokat ismerünk Nyíregyháza-Manda-Bokorról,

15 Szolnok-Zagyvapartról

16 illetve Rákospalota-Újmajorból

17 Funkciójukra nézve éppoly tanácstalanok vagyunk, mint Istvánovits Eszter vagy Cseh János.

18 A nyíregyházi és szolnoki darabokhoz hasonlóan a gyulavári belső fala - valamint kisebb szakaszon külső oldala - is erősen átégett, koromnyom azonban nem látható rajta. Mivel úgy látjuk, hogy a tárgyat szerkezetéből adódóan szűrőedényként bizonyosan nem használták,

19 a Cseh János által felvetett füstölőként való értelmezést pedig jelen esetben szintúgy elvethetjük, -jobb ötlet híján - pillanatnyilag magunk is csak a lámpa- vagy parázsborítóként való értelmezést fogadhatjuk el. A kerámiaanyag mellett a 2. objektumból csontból készült tárgyak is felszínre kerültek (10. kép 4-5). A gyulavárihoz hasonló hengeres csontgyöngyök meglehetősen ritkán fordulnak elő az Alföld csoport sírjaink mellékletei között,

20 telepekről pedig egyáltalán nem találunk példát rá. Az Alföld szkíta kori leletei között eleddig nem ismerjük pontos párhuzamát a végén átlyukasztott csonttűnknek. A közelmúltban Rákospalota-Ujmajor településén napvilágot látott csonttű szerkezete eltérő, funkciója is más lehetett.

21 Az időszak temetkezéseiben - nem túl nagy számban - a vasból vagy bronzból készült, többnyire pödrött, ritkábban visszahajlított vagy kettőskúposgömbös végű változatok fordulnak elő,

22 ezek azonban a viselethez tartozhattak.

23 Csonttűnk legközelebbi analógiáját a Chotín/hetényi temető 23., hamvasztásos sírjából ismerjük.

24 Ez a 9 cm hosszú, végén átfúrt tű bronzból készült és minden bizonnyal darabunkhoz hasonlóan használati eszköz lehetett. 13 PÁRDUCZ 1966. XXX. t. 17., LVIII. t. 18; JUHÁSZ 1976. 245, 13. kép 6. 14 JUHÁSZ 1976. 241, 9. kép 1. 15 UTAK A MÚLTBA 1997. 182, 21-22. kép. "• CSEH 1990. 15, 9. kép 4., 16, 10. kép 2. 17 HORVÁTH 2001. 45, 16. kép 5. 18

ISTVÁNOVITS 1997. 76; CSEH 2001b. 90. 19 A korszak kerámialeletei között egyébként találunk példát szűrőedényre, de ennek formája teljesen eltér tárgyunkétól: Tápiószele 44. sír és 285 sír: PÁRDUCZ 1966. XXIV t. 4., XL. t. 8; Csépa: BOTTYÁN 1955. XXIX. t. 5. 2n Békéscsaba-Fényes 5. sír: PÁRDUCZ 1943. VIII. t. 5-6; Szentes-Vekerzug 2. sír és 8. sír: PÁRDUCZCSALLÁNY 1944-45. XLII. t. 15-16., XLVI. t. 1; Chotín/Hetény 1A-111. sír, 200. sír: DUSEK 1966. 114, VIII. t. 15., 128, XXII. 1.12; Presel'any 4. sír: BALASA 1959. 94, II. t. 12. Utóbbi vésett, geometrikus díszű. 21 HORVÁTH 2001. 46, 18. kép 5. 22 Tápiószele 65. és 70. sír: PÁRDUCZ 1966. XIV t. 8-11., 18., 19; Orosháza-Gyopáros 84. sír: JUHÁSZ 1976. 239, 7. kép 8; Meszes 2. sír: LESZIH 1939. IV t. 23; Chotín/Hetény 1A-25. sír, 189. sír és 239. sír: DUSEK 1966. 110, IV t. 3; 127, XXI. t. 13-14., 131, XXV t. 26. 23 Az alsótelekesi temetőben nagyszámban kerültek elő vasból és bronzból készült, az Alföld egyéb szkíta kori temetkezéséből ismeretlen típusú tűk: PATAY 1961. 24 DUSEK 1966. XLIII. t. 23. 62