A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Juhász Irén: Mázas római edény Szarvasról

Mázas római edény Szawasról reliefekhez. Utoljára került fel az alsó, azaz a második levélkoszorú, ami a szarvas agancsainál elmaradt. A hím oroszlán felett az Ámor talpát néhol el is éri a levél felső széle. A kecske feje és a szarvas agancsa miatt megszakadt a levelek sora; hasonlóan a párduc visszacsapódó farka miatt is egy levél hiányzik. A máz felvitelekor a fehér színű pettyek és félholdak zöldessárga színt kaptak. Az eredetileg vörös színű cserépedény a máz ráégetése után felső részén inkább zöldessárga árnyalatú barna, míg az alsón sárgásbarna színűvé vált. A máz hatására elmosódottabbak lettek az Ámor alakok körvonalai és a felső levélkoszorú irdalt mintázata. A máz ráégetésekor belülről felpuffadt az edény, a bika feletti részen, a levélkoszorú vonalán. Belül lecsiszolták, kívül egy levélke kidudorodott, és a máz feketére égett. Az edényen használattól származó nagyobb kopásnyom nem figyelhető meg. Bíró Endre véleménye szerint a mázas edényeket készítőik nem hétköznapi használatra szánták, azonban nem tekinthetők egyszerű díszedényeknek sem.

3 Az edény fülei agyagcsíkokból készültek és durva odatapasztással erősítették fel őket. Az egyik nem merőleges az edény síkjára. Mire használták ezt az edény? A három, nagyjából egyforma távolságra levő fül feltételezi a felfüggeszthetóséget, a szűrős kiöntő pedig valamilyen folyadék kiöntésére enged következtetni. A belső perem ugyanakkor fedő használatára utal.

4 Hol készülhetett ez az edény? A szarvasi mázas edény sajátos alakja és az elkészítésének technikája miatt kerülhet a figyelem előterébe. Ilyen edényeket Nagy Lajos közölt Budáról és Kiskőszegról,

5 amelyek formára hasonlóak, de a díszítésük más. Csak az edények felső részén alkalmazott félhold alakú díszítés azonos. Nagy Lajos szerint ez a minta az ilyen edények általános díszítőeleme. A három edény mérete majdnem megegyezik, csak milliméternyi különbségek vannak köztük. Az említett két edény közül a kiskőszegi díszítésbeosztása áll közel a szarvasi edényhez, mivel ezen van sávos figurális ábrázolás. Ez azonban sokkal több és kisebb méretű állatból áll. A mázas edények készítésével kapcsolatban a terra sigillata gyártásához kell visszanyúlni. Ezért azok elemzését figyelembe véve az aquincumi fazekasműhely reliefes sigillatái között kell keresni ezen edények eredetét. Kiss Katalin elemzéséből az állapítható meg, hogy ezek a mázas edények a mintakincs alapján a 2. század második felére keltezhetők.

6 Azt, hogy Pacatus vagy másik mester készítette ezeket az edényeket, nem dönthető el. Pacatus tálainak egyik jellegzetessége, a lekerekített levelekből álló koszorú, nemcsak a képmező alján fordul elő, hanem annak közepén is. Típusaira jellemző még az állatok szőrének bemélyítéssel vagy vonalakkal való utánzása.

7 A szarvasi edényen a medve szőrzetét mintázták ilyen módon. A kiskőszegi edény kapcsán, melynek származási helyét a Dráva-Száva közén feltételezi Nagy Lajos, gondolhatunk arra, hogy a szarvasi mázas edény is ebből a körből származik, és kereskedelem útján jutott el a szarmatákhoz. Ezt alátámasztani látszik más lelet is, amely ugyan 3 BÍRÓ 1961. 240-247. 4 NAGY 1945. 289, 6. kép. Aquincumból olyan fedőtöredéket közöl, melyen a félhold és pontdíszítés hasonló a szarvasi edény felső részén lévőkkel. 5 NAGY 1945. 285-288. 6 KISS 1938. 212-228. 7 KISS 1938. 196. 91