A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Juhász Irén: Mázas római edény Szarvasról

Juhász Irén nem az edényt tartalmazó sírból, de ugyanebből a temetőből került elő: pl. a nagy, ezüst, maszkos, bikafejes horgonyfibula. Ezek a fibulák elsősorban Pannónia déli részén és a Balkán-félszigeten voltak használatban, de előfordulnak az Alföldön is. Patek Erzsébet a fibulák használatát a 2. századra, legfeljebb a 3. század legelejére keltezi.

8 A feltárt sírokból a temetőre vonatkozó teljes képet nem lehet alkotni. A betelepítésének sem a kezdetét, sem ä végét nem tudjuk meghatározni, csak annyit, hogy nagy sírszámú és gazdag népesség temetője volt.

9 IRODALOM BÍRÓ 1961. Bíró Endre: Győr-nádorvárosi koracsászárkori sírok. - Frühkaiserzeitliche Gräber in Győr-Nádorváros. ArchÉrt 88 (1961) 240-247. KISS 1938. Kiss Katalin: A Pacatus-féle aquincumi fazekasműhely gyártmányainak időrendje. Die chronologische Reihenfolge der Fabrikate des Töpfers Pacatus von Aquincum. DissPann Ser. II. No. 10 (1938) 188-228. MRT 8. Jankovich B. Dénes - Makkay János - Szőke Béla Miklós.: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A szarvasi járás. (Szerk.: Makkay János) Budapest, 1989. NAGY 1945. Nagy Lajos: Zöldmázas római dísztál Budáról. Adatok a pannóniai zománcos kerámiához. BudRég XIV (1945) 283-302. PATEK 1942. Patek Erzsébet: A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. - Verbreitung und herkunft der röminschen Fibeltypen in Pannonién. DissPann Ser. II. No. 19 (1942) 30-32. VADAY-SZŐKE 1983. Vaday Andrea - Szőke Béla Miklós: Szarmata temető Endródön. ComArchHung 1983. 103-104. K PATEK 1942. 30-32. '' A tárgyrajzokat Szűcs Árpád grafikusművész (Szeged), a sírrajzot Gábor Gabriella restaurátor (Békéscsaba), a tárgyfotót pedig Váradi Zoltán fotográfus (Békéscsaba) készítette. 92