A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Juhász Irén: Mázas római edény Szarvasról
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 89-97. MÁZAS RÓMAI EDÉNY SZARVASRÓL* - Juhász Irén A várostól keletre, a korábban Cigányérnek nevezett régi Körös-holtág déldélkeleti partján van a lelőhely, mely a topográfiai „Szarvas 23. Egyházasföld" néven ismert. A lelőhelyet a Szarvas-Endrőd és Szarvas-Mezőberény közötti műút három részre osztja. Ezek építésekor a Körös-kultúra sok objektumát, sírját és egy szarmata temető nagy részét is megsemmisítették. A lelőhely kronológiájának tisztázására Makkay János az 1974., 1975., 1979. években ásatást végzett; ekkor a Körös-kultúra objektumait, sírjait és több szarmata sírt tárt fel. Ez utóbbiak között az egyikben korongos, zománcos berakású bronzfibula volt. Az általa feltárt 9 sír a mellékletek alapján a 2-3. századra keltezhető. 1975-ben a lelőhelyen levő szárítóüzem bővítésekor sok sírt pusztítottak el, ezek közül 5 szarmata sírt lehetett megmenteni. Végeredményben az 1974-1979 közötti időszakban 14 hitelesen feltárt sír anyagát ismertük meg. A sírok egymástól való nagy távolsága alapján sok száz sírós temetőt kell feltételeznünk. 1 1988 júliusában a Dózsa Mgtsz 5 darab, 7 méter széles, 50 méter hosszú, 4 méter mély gabonasiló készítéséhez kezdett. Ezért itt leletmentést végeztünk, melynek során a silók területén 25 őskori objektumot, 9 újkókori sírt, 1 szarmata kutat, 9 szarmata, 1 honfoglaló és 3 meghatározhatatlan korú sírt tártunk fel. Ezek között van a 22. számú női sír, amelyikben a címben jelzett mázas edény előkerült. A többi sírban a korra jellemző leletek voltak, közülük kiemelkedik egy hatalmas ezüst horgonyfibula. 22. sír: Nő. Bolygatatlan, hátonfekvő, nyújtott, karok a váz mellett nyújtott helyzetben. A sírgödör mérete: 115x260 cm, mélysége: 157 cm. Tájolása D-É, D-től Ny-ra 2' (1. kép). Mellékletek: Koraliágak felfűzött helyzetben, a nyakból lecsüngve a jobb oldalon. Aranyozott bronz ruhaveretek a jobb oldali bordákon, enyhe ovális formában egymást követve. A nyakban volt feltehetőleg a hegyikristály és mészkőgyöngyökből álló sor, melyet főleg a váz jobb oldali mellkasrészén illetve a felkarcsont alatt találtuk meg. „T" alakú bronzfibula bronzkarikával és alatta vasfibula volt a baloldali lapockacsont alsó végénél. Vaskos bronzkarika a bal medencelapát felső élétől fedve; ez a derekat összefogó záró öv karikája volt. 2 A derékról három övszalag lógott le, amelyiken hegyikristály, mészkő és apró fehér üveggyöngyök voltak; a két szalaghoz tartozott még egy-egy gömbös bronzkarika. A két boka vonalában, a lábszárcsontokkal párhuzamosan, többsoros, apró gyöngyökből álló hímzést kell feltételezni a gyöngyök elhelyezkedése alapján. A bal lábfejcsontokon kívül, a sírgödör vége felé bronz* Előadás formájában elhangzott német nyelven, Székesfehérváron, 1992 szeptemberében a „Rei Cretariae Romanae Fautorum XVII." címmel megrendezett nemzetközi konferencián. Német nyelven „Glasiertes Gefäs aus Szarvas" címmel megjelent: Alba Regia 34 (1995) 15-21, IX-XI. tábla. 1 MRT 8. 392-397. 2 VADAY-SZŐKE 1983. 103-104. Vaday A. szerint a női öv sohasem záródott csattal, hanem összecsomózták a végét, vagy övkarikára kötötték. Ezek az övkarikák általában a bal oldalon helyezkednek el, a gyöngyökkel kivarrt övrész ugyancsak itt található. így találtuk ebben a sírban is. 89
