A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Domokos Tamás: Adatok Elek környékének negyedidőszaki malakofaunájához, őskörnyezeti viszonyaihoz

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 5-16. ADATOK ELEK KÖRNYÉKÉNEK NEGYEDIDŐSZAKI MALAKOFAUNÁJÁHOZ, ŐSKÖRNYEZETI VISZONYAIHOZ - Domokos Tamás Abstract: Elek (Békés megye) őskörnyezete a régi téglagyár felszín közeli üledékeinek (~'lm) malakofaunája alapján a következőképpen rekonstruálható. A felszín közeli üledékek pluviális nivellálódással, anyagáthalmozódással jöttek létre megközelítően 5500 évvel ezelőtt. A pocokhőmérő szerint 1718 "C,

1 a malakohőmérő szerint pedig 16-17 "C

2 lehetett a júliusi makrohőmérséklet középértéke. A klíma annyira nedves volt, hogy biztosítani tudta a Vertigo substriata fennmaradását. A néhány m-es szintkülönbségű területen a magasabb helyeket erdő- és bokor foltok, gyepek, az alacsonyabbakat pedig viszonylag zártabb erdők foglalták el. Később az erdők drasztikusan meggyérültek, s egyes xeroterm fajok (Chondrula tridens, Granaria frumentum) jutottak jelentősebb szerephez. A Pap-rét löszhátján Kertész Éva tatárjuharos lösztölgyes (Aceri tatarico-Quercetum pubescenti-roburis) egykori meglétére utaló erdós-sztyepp növényfajokat talált.

3 Bevezetés Elek a Körös-Maros-köze morfológiai egységen belül a Békés-Csanádi-löszhát és a Körös süllyedek területére esik.

4 Kétegyházától keletre 6, Gyulától megközelítően délre 12, a magyar-román határtól pedig 1 km-re fekszik. A terület morfológiai viszonyaira jellemző, hogy a terep D-ről É felé haladva 7 métert, K-ról Ny felé 3 m körüli értéket esik. (Az egymástól megközelítően 10 km-re lévő Szedresnél a szint 98 mBf, Kis-Pélnél pedig 91 mBf. Az Ottlakai-szőlők-dűlő, a Káposztás-szőlő és a Homok-dűlő 95 mBf szintje a 3,5 km-re fekvő Papi-domb-dűlőnél lévő Gyula-Eleki-határcsatorna vonalához érve 92 mBf-ig lejt (1. kép). 1 KORDOS 1977. 2 SÜMEGI 1989. 3 KERTÉSZ 2000. 4 RÓNAI 1974. 1. kép. Elek területének vázlatos térképe a gyűjtés helyeivel (Téglagyár, Ottlakai-szőlők-dűlő homokbányája). A 95 mBf értékeknél magasabb részek pontozottak. Az egykori vízfolyások részben feltöltött medreit, lejtőscsatornáit vastag szaggatott vonal reprezentálja. Az északi sarokban egy pleisztocén vízfolyás nyoma, a déli részen pedig a meanderezó Száraz-völgy, illetve a Hammer-dűlőnél a Botos-völgy látható. E völgyek holocén vízfolyások maradványai (MIKE 1991). 5