A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Kiss Anikó: Értékes tárgyegyüttes a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 557-563. ÉRTÉKES TÁRGYEGYÜTTES A GYULAI ERKEL FERENC MÚZEUMBAN - Kiss Anikó A gyulai múzeum a mai Magyarország vidéki múzeumai közül harmadikként jött létre, alapítólevele 1868. szeptember 8-án kelt. A közgyűjtemény alapjainak lerakása egy lelkes patrióta, az élénk helytörténeti és régészeti érdeklődésű, középnemesi származású, jogászi végzettséggel rendelkező Mogyorossy János nevéhez fűződik. A bejárat fölé vésetett felirata - „Szedjétek össze a morzsalékokat is!" - kifejezte elhivatottságát a múzeumügy iránt. Úgy tűnik, biztatása kellő fogadtatásra talált, 1 a több mint 130 éve működő gyulai múzeumban számos értékes és érdekes tárgy nyert elhelyezést, oltalmat. A szakági gyűjtemények tárgyi anyagai közt számtalan kultúrtörténeti érdekességre bukkanhatunk. A képzőművészeti gyűjtemény egyik kiemelkedő tárgyegyüttese a szenteket ábrázoló, hársfából faragott négy barokk szobor, melyek vélhetően egykori szoborcsoport darabjai. A négy különböző alakot ábrázoló faragvány kidolgozása művészi munkára utal. A faszobrok történetének felvázolása előtt fontosnak gondolom a négy műtárgy bemutatását, a leltárkönyvben található leírások felhasználásával. Szent István (1. kép, ltsz.: 55.20; magassága: 135 cm). Fején zárt-, három ívből álló arany korona. Előre tekintő, szakállas, bajuszos, haja vállig érő. Válláról aranyozott köpeny hullik alá, alatta gombos, combig érő kabát övvel, szűk szárú nadrág, lábán csizma. Bal lába térdben kissé behajlik. Bal kezében az országalmát tartja, az országalma fele és a kéz csuklója letörött. Szent Imre (2. kép, ltsz.: 55.21; magassága: 135 cm). Fején zárt abroncskorona, mely felül merőleges pánttal csatlakozik az abroncshoz. Arca szakáll nélküli, haja vállig érő. Magas nyakú, széles gallérú, aranyozott köpenyt visel, bal keze melle felé behajlított. Nadrágja és lábbelije a Szent Istvánt ábrázoló szoboréhoz hasonló, szűk szárú nadrágja bokán felül érő cipőbe van behúzva. Bal lába kissé előrébb áll, mintha kilépne. Arca vandálul megrongált, jobb keze csuklóból letörött. A szobor múzeumba való bekerülésekor valószínűleg ép volt, mert Domonkos János múzeumőr - a korabeli dokumentumok tanúsága szerint - arról írt, hogy jobbjában liliomszálat tartott. Szent Gellért (3. kép, ltsz.: 55.22; magassága: 68 cm). Fején püspöksüveg, arckifejezése mély imába merülő, fejét kissé feltartja, félre fordítja, szemét lehunyja. Hosszú barna szakálla és bajusza van, haja vállig érő. Ruhája hosszú, sötétzöld, vállán aranyozott, mellén összekapcsolt köpeny. Jobb keze a derék tájékához hajlik, bal keze leengedve. BoldogBéda (4. kép, ltsz.: 55.23; magassága: 63 cm). A negyedik szobor megmunkálásban, színezésében a Szent Gellértet ábrázoló szoborhoz hasonló. Boldog Bédát, Szent Gellért vértanútársát ábrázolja. Jellemzői: félre tartott, áhítatot sugárzó fedetlen fej, lehunyt szemek, arcán szakáll és bajusz. 1 NÉMETH 1993. 5-6. 557