A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Kiss Anikó: Értékes tárgyegyüttes a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 557-563. ÉRTÉKES TÁRGYEGYÜTTES A GYULAI ERKEL FERENC MÚZEUMBAN - Kiss Anikó ­A gyulai múzeum a mai Magyarország vidéki múzeumai közül harmadikként jött létre, alapítólevele 1868. szeptember 8-án kelt. A közgyűjtemény alapjainak lera­kása egy lelkes patrióta, az élénk helytörténeti és régészeti érdeklődésű, középnemesi származású, jogászi végzettséggel rendelkező Mogyorossy János nevéhez fűződik. A bejárat fölé vésetett felirata - „Szedjétek össze a morzsalékokat is!" - kifejezte elhiva­tottságát a múzeumügy iránt. Úgy tűnik, biztatása kellő fogadtatásra talált, 1 a több mint 130 éve működő gyulai múzeumban számos értékes és érdekes tárgy nyert elhe­lyezést, oltalmat. A szakági gyűjtemények tárgyi anyagai közt számtalan kultúrtörté­neti érdekességre bukkanhatunk. A képzőművészeti gyűjtemény egyik kiemelkedő tárgyegyüttese a szenteket áb­rázoló, hársfából faragott négy barokk szobor, melyek vélhetően egykori szoborcso­port darabjai. A négy különböző alakot ábrázoló faragvány kidolgozása művészi mun­kára utal. A faszobrok történetének felvázolása előtt fontosnak gondolom a négy mű­tárgy bemutatását, a leltárkönyvben található leírások felhasználásával. Szent István (1. kép, ltsz.: 55.20; magassága: 135 cm). Fején zárt-, három ívből álló arany korona. Előre tekintő, szakállas, bajuszos, haja vállig érő. Válláról aranyozott köpeny hullik alá, alatta gombos, combig érő ka­bát övvel, szűk szárú nadrág, lábán csizma. Bal lába térdben kissé behajlik. Bal kezé­ben az országalmát tartja, az országalma fele és a kéz csuklója letörött. Szent Imre (2. kép, ltsz.: 55.21; magassága: 135 cm). Fején zárt abroncskorona, mely felül merőleges pánttal csatlakozik az abroncs­hoz. Arca szakáll nélküli, haja vállig érő. Magas nyakú, széles gallérú, aranyozott kö­penyt visel, bal keze melle felé behajlított. Nadrágja és lábbelije a Szent Istvánt ábrá­zoló szoboréhoz hasonló, szűk szárú nadrágja bokán felül érő cipőbe van behúzva. Bal lába kissé előrébb áll, mintha kilépne. Arca vandálul megrongált, jobb keze csuklóból letörött. A szobor múzeumba való bekerülésekor valószínűleg ép volt, mert Domon­kos János múzeumőr - a korabeli dokumentumok tanúsága szerint - arról írt, hogy jobbjában liliomszálat tartott. Szent Gellért (3. kép, ltsz.: 55.22; magassága: 68 cm). Fején püspöksüveg, arckifejezése mély imába merülő, fejét kissé feltartja, félre fordítja, szemét lehunyja. Hosszú barna szakálla és bajusza van, haja vállig érő. Ruhá­ja hosszú, sötétzöld, vállán aranyozott, mellén összekapcsolt köpeny. Jobb keze a de­rék tájékához hajlik, bal keze leengedve. BoldogBéda (4. kép, ltsz.: 55.23; magassága: 63 cm). A negyedik szobor megmunkálásban, színezésében a Szent Gellértet ábrázoló szoborhoz hasonló. Boldog Bédát, Szent Gellért vértanútársát ábrázolja. Jellemzői: félre tartott, áhítatot sugárzó fedetlen fej, lehunyt szemek, arcán szakáll és bajusz. 1 NÉMETH 1993. 5-6. 557

Next

/
Oldalképek
Tartalom