A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

Csobai Lászlóné Ez volt tehát mindjárt a háború utáni első elképzelés a román kulturális kapcsolatok felvételére, az együttműködés kialakítására még a Magyar-Román Társaság megalakulása előtt. Ebből a koncepcióból is világosan kitűnik, hogy külpolitikailag csak Romániával és Jugoszláviával tartották elképzelhetőnek a kapcsolatfelvételt. Az iratanyagból kiderül, hogy a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kulturális ügyekben is minden alkalommal egyeztetett a Magyar Külügyminisztériummal még mielőtt állást foglalt volna. A külügyminisztérium Szenczei László beadványára reagálva megállapította, hogy a vázolt program oly széles körű, úgyszólván felöleli a minisztérium, a Külügy Társaság, valamint a Magyar-Román Társaságnak a munkakörét.

18 A külügyminisztérium válasza szeptember 25-i keltezésű, és úgy tűnik, hogy Szenczei László beadványa független, önálló kezdeményezés volt, amikor a MagyarRomán Társaság létrejötte, megalakulása már eldöntött tény volt. Mint említettem, már a minisztérium is hivatkozott rá, miután hivatalosan a Magyar-Román Társaság 1945. szeptember 21-én alakult meg. III. A Magyar-Román Társaság megalakulása A Magyar-Román Társaság 1945. szeptember 21-én tartotta alakuló közgyűlését Budapesten, a Györffy István Kollégium dísztermében. Az alakuló közgyűlésen dr. Szegfű Gyula történész professzor, az akkori Magyarország moszkvai nagykövete elnökölt. Az alakuló közgyűlésen felszólaltak Gyöngyösi János külügyminiszter, Szentgyörgyi Albert természettudós, Tamási Áron és Darvas József író, Kosáry Domokos történész, bibliográfus és Kardos László.

19 1. A Magyar-Román Társaság célkitűzése, szervezeti felépítése, feladata A Magyar-Román Társaság Politikai és Kulturális Tájékoztatója szerint a társaság a következő célkitűzéssel alakult meg: „ - irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi kapcsolatok létesítése és ezek fejlődésének előmozdítása a két ország népe között, Magyarország és Románia kulturális és társadalmi tényezőinek bevonásával. Hatékonyabban a két ország népének kölcsönös tájékoztatása Magyarország és Románia társadalmi életéről."

2

" Elnök: Kodály Zoltán, Főtitkár: Balázs T. Béla, Titkár: dr. Sinkovicsh Márta. Az Elnöki Tanács tagjai: Bartók Béla, Szentgyörgyi Albert, Bereczky Albert, Szalay Sándor, Marosán György, Illyés Gyula, Darvas József, Farkas Mihály, Révay József, Szegfű Gyula, Alföldi András, Hajnal István, Ortutay Gyula, Szőnyi István, Veil Emil, Major Tamás, Domanovszky Sándor, Sántha Kálmán. A választmány tagjai: Csicsery-Rónai István, Lukács Gyula, Kosáry Domokos, Berky János, Béky Ernő, Kardos László, Haraszty Sándor, Hont Ferenc, Györké József, Szabó Zoltán, Tildy Zoltánné, Hamza D Ákos, dr. Manyák Ernő, Nonn György, Zakariás G. Sándor, Zsanthon István, Ger18 Uo. 19 Magyar-Román Táraság. - Asociatia Maghiaro-Romana. 1945-1947. Budapest. 20 Politikai és Kulturális Tájékoztató. A Magyar-Román Társaság Dokumentációs Osztálya. Budapest. (МММ NGy. Hd. 87.103.1.) 530