A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

A Magyar-Román Társaságok története 1945-1950-ig gely Sándor, Komáromi Pál, Majláth Jolán, Visky János, Jusztusz Pál, Erdődi János, Simándy Tamás, Farkas Ferenc, Bisztray Gyula.

21 A Magyar-Román Társaság legfontosabb feladatának tekinti a kulturális kapcsolatok felvételét Romániával, éppen ezért - Balázs T Béla, a társaság főtitkárának megfogalmazásában - a hivatalos magyar külpolitika leghathatósabb támogatója a két nép tudományos és művészeti eredményeinek kicserélése lehet. A Magyar-Román Társaság megalakulása után 1945. szeptember 29-én nyújtotta be a Magyar Külügyminisztérium Kulturális Osztályához az első költségvetési tervezetét. Balázs T Béla, a társaság főtitkára levélben kéri költségvetésük jóváhagyását, hogy kulturális programjukat megvalósíthassák.

22 A Magyar Külügyminisztérium 1945. október 3-án küldte el költségvetési hozzájárulását. A miniszteri leirat tartalmazza azon kikötését, hogy „ a társaság mindenféle kérdésben mind a Külügyminisztérium, mind a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium illetékes osztályaival előzetesen meg kell beszélniük tennivalójukat, és akkor a külügyminisztérium nem zárkózik el az alól, hogy konkrét, nagyobb rendezvények alkalmával újabb kérelemmel fordulhassanak a minisztériumhoz anyagi támogatásért".

23 A minisztérium ezen kikötéséből is érzékelhető, hogy mennyire külpolitikai kérdés is volt a társaság működése. A Nemzeti Segély a Magyar-Román Társaságnak felajánlotta a Munkácsy u. 15. szám alatti házat. Ahhoz azonban, hogy a társaság berendezhesse székházát, a házon bizonyos javítási munkálatokat kell elvégezni, ezért október 23-án Balázs Béla főtitkár, írásban kéri a külügyminisztert 2.000.000 P kiutalására.

24 Sajnos a Magyar-Román Társaság levéltári anyaga igen hiányos, így a társaság első munkatervét nem sikerült megtalálni, csupán az 1946. január 12-én keltezettet.

25 Az első költségvetésből és munkatervből megállapítható, hogy a társaság szakosztályi megosztásban dolgozott. Összesen négy szakosztályt működtetett.

26 a) A Történettudományi Szakosztály titkára dr. Tóth András tanár volt. A munkaterv szerint ettől a szakosztálytól vártak a legtöbbet, és ez meg is fogalmazták. „A múlt - mindkét fél részéről - az uralkodó osztályok uszító politikája miatt, egyoldalúan, elfogultan, a valóságnak nem megfelelően lett feltárva. A tudományos igazságot háttérbe szorítva, az egymással vetekedő, háborús politikát folytató magyar és román uralkodó osztályoknak gyártotta a szellemi fegyvereket, a magyar és a román történettudomány egyaránt." Amint a munkaterv írja, ebben a szellemben jelentek meg a könyvek és a tanulmányok ezrei. Adatok támasztották alá a „tudományos érveket", melyek nemcsak egymással ellenkeztek homlokegyenest, hanem legtöbbször a valósággal is. Mindezek eredménye volt a „kölcsönös gyanakvás és ellenszenv felszítása és végső fokon a gyűlölet és a türelmetlenség, a soviniszta-fasiszta szellemnek a kifejlődéséhez vezetett a két nép között". A Magyar-Román Társaság e szakosztálya a magyar és a román nép történeti egymáshoz kapcsolódásának, társadalmi, gazdasági egymásrautaltságának, a földrajzi adottságok által megszabott sorsközösségének, együtt21 UMKL KÜM iratai 45002/1945. 22 Uo. 2:1 Uo. 24 UMKL KÜM iratai 45008/1945. 25 UMKL KÜM iratai 65005/6-1946. 26 Uo. 531