A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba előkelő helyen szerepelt.

71 Szinte folyamatosan tagja volt a vármegye közigazgatási bizottságának. 1908-ban emellett pl. az adókivető bizottságnak és az igazoló választmánynak, 1911-ben a közigazgatási bizottságnak, az állandó-, a kijelölő-, az igazolóés a központi választmánynak, valamint az adókivető bizottságnak is a tagja, 1916-ban pedig beválasztották az állandó- az igazoló-, és a tiszti nyugdíj választmányba is. A városi képviselő-testületben pl. 1909-ben az állandó bizottmánynak volt a tagja. 1911ben az ipartanodái és az állami gyermekmenhely telepbizottságban szerepelt. Több civil szervezetben fontos megbízatást látott el: a Békésvármegyei Kaszinónak alelnöke, majd 1908-tól elnöke volt. Részt vett a Békésvármegyei Fehérkereszt Egyesület, valamint a gyulai színművészetet pártoló egyesület munkájában. A megalakuló Békésmegyei Képző- és Iparművészeti Társulat is elnökévé választotta, s mint utaltunk már rá, az egyházmegye vezetőségében is szerephez jutott.

72 „Egy kiválóan tudományos elme, egy érző szív és egy igazi puritán férfias jellem... szellemi vezére az egész vármegye közigazgatásának."

73 1923-ig viselte a felügyelői tisztet. Az egyházközség újjászervezésekor tiszteletbeli felügyelővé fogadták. A gondnokok gyorsan cserélődtek az első időszakban. Herczberger József 1865-ben, Mezőberényben született. 1904-ig önálló kereskedőként dolgozott, ekkor vette át a gyulai dohánynagytőzsde (dohányáruda) vezetését, de már 1909 tavaszán elköltözött városunkból. Neve a 100. hely környékén szerepelt a gyulai virilisek között. Mezőberénybe költözhetett vissza, legalábbis ott volt malomrészvényes, s a vasút közelében volt ott egy vendéglője is, melyet bérbeadással működtetett.

74 Mielőtt Herzberger igazából megkezdhette volna a munkát, már el is költözött. Az 1910. január 20-i közgyűlésen a helyébe lépő Szántó József sem maradt sokáig a városban.

75 1913-tól azután évekig Sülé József kereskedő, később kalaposmester töltötte be a gondnoki tisztséget. Ő 1911-ben a Gyulai Iparos Ifjúsági Egylet választmányának volt a tagja. Az 1914-ben megalakuló Gyulai Ipartestület elöljáróságában is helyet kapott.

76 Az 1935. augusztus 5-i közgyűlésen az 58 évesen elhunyt Sülé Józsefről megállapították: ,flűségesen sáfárkodott a fiókegyház vagyonával, s odaadással szolgálata egyházunkat" Nagy Jenő ellenőr gyógyszerészként dolgozott. Jól jövedelmező vállalkozás volt ez a számára, hisz a gyulai virilisek között 1907-ben a 41. helyet foglalta el. Sportember lehetett, vagy legalábbis érdeklődést tanúsított a sport iránt, hiszen a gyulai sportegyesület megalakulásakor annak választmányi tagja volt, 1915-ben pedig a Korcso71 Békés 1907. január 27, 1908. március 8, 1909. február 14, március 7,1911. október 1, november 5, 1915. november 7, november 26, 1916. április 6, 1921. március 5, 1924. február 23, június 4. Számon tartották az évi 20.000 korona fölötti jövedelemmel rendelkezők listáján is: Békés 1915. szeptember 12. 72 Békés 1907. március 10, 1908. március 8, június 16, július 19, 1909. július 4, 1911. január 1, február 5, február 26, július 30, 1916. december 17, 1922. június 24. 73 Békésvármegye (Békéscsabai hetilap) 1909. február 27. 74 Békés 1907. július 29, 1908. december 25, 1909. június 6, november 7. Utódát a pénzügyminisztérium a helyi pénzügyigazgatóság javaslata alapján nevezte ki. Eszerint állami hivatalnokként vezette a tőzsdét. MARKI 1936. 580. 75 BML, Ladics-hagyaték: 1910. január 20-i közgyűlés jegyzőkönyve; Békés 1921. január 8, 1922. április 1. 76 Békés 1911. március 19, 1914. február 1. 498