A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása lyázó Egyesület alelnöki tisztét is ellátta.

77 1924-ben bekövetkezett haláláig tagja volt a gyülekezet vezetőségének. Kulitzy Nándor állami elemi iskolai tanárként, majd igazgató-tanárként szerepet vállalt az egyházi hitoktatásban. 1912-ben bekövetkezett haláláig ő töltötte be az egyházközség jegyzőjének szerepét is. A „tanítói karnak egyik érdemes, nagyra becsült tagja" volt. Igazgató-tanári kinevezését annak a munkának az elismeréseként kapta, melyet tótkomlósi tanítóságát követően, a Pozsony megyei Bazinban kifejtett, az ottani pánszláv törekvések ellensúlyozásaként. „Rajongó hazaszeretet sarjadt lelkesítő szavaitól. Vallásosság növekedett áhítatából... Előzékenységéért, egyszerű, jó szívéért... az egész város közönsége tisztelte és szerette. " Politikai pártállására utal nekrológjának az a mondata, mely szerint Magyarországot szabadnak szerette volna látni.

78 Elhunyta után egy másik hitoktatót, a Pusztavészirtványról érkező Balassa Jánost választották jegyzove.

/y A presbiterek közül - tisztségéből kifolyólag -, Mikler Sándor vitte a legaktívabb közéleti szerepet. Tanfelügyelőként hivatalból tagja volt a vármegye közigazgatási-, közművelődési- és népnevelési állandó bizottságának. Talán itt jött meg a kedve a közszerepléshez, hiszen 1915 tavaszán bejutva a város képviselőtestületébe, annak a szavazatszedő bizottságnak lett az elnöke, mely a polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat számlálta össze. 1916-ban a törvényhatósági választáson is sikerrel szerepelt. Ugyanekkor tagja lett a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának, a Békésmegyei Kaszinó választmányának és a rövid életű Tisztviselők Szövetsége végrehajtó bizottságának is. ,Jíatározott irányú, értékes vezető egyéniség"-ként jellemezték, aki „kérlelhetetlen harcosa volta vármegye megmagyarosításának, a magyar nyelvnek, a magyar nemzeti érzésnek. E téren példás sikereket ért el... anélkül, hogy felekezeti, vagy... nemzetiségi érzékenykedést kiváltott volna."

80 Váradi-Szakmáry Arisztid nemesi család sarja volt. Kiterjedt birtokai a Szepességben feküdtek, már amíg a csehek el nem vették tőle. ,JMint embert a puritánság és szerénység, mint bírót az igazságszeretete és humanitása jellemez"-te a leginkább. Táblai ítélőbíróként a városban a legtöbb adót fizetők listáján a 30. hely körül találjuk, s ezzel alig maradt le a megyegyűlési tagságról. Hivatalból tagja volt viszont Miklerrel együtt a Fiatalkorúak Gyulai Felügyelő Bizottságának, valamint a városi egészségügyi bizottságnak. 1914-ben, nyugállományba vonulásakor megkapta a kúriai bírói címet. Ekkor már 23 éve élt Gyulán. Korábban, békéscsabai albíróként ismerkedett meg feleségével, aki Szeberényi Gusztáv püspöknek volt a lánya.

81 1923 őszén, ismeretlen okból, lemondott az egyházközség vezetésében való további részvételről. Kéler István a postánál szolgált, ebben az időben köszöntötték gyulai szolgálati 77 Békés 1907. december 29, 1908. május 24, 1915. április 4. 78 BML, Ladics-hagyaték: 1913. április 30-i közgyűlés jegyzőkönyve; Békés 1908. június 28, 1912. június 23. 79 BML, Ladics-hagyaték: 1913. április 30-i közgyűlés jegyzőkönyve; Békés 1914. május 31.: A Gyulai tanítók Egyesülete is megválasztotta jegyzőjévé. 80 Békés 1912. április 7, 1914. január 18, 1915. május 13, július 4,1916. március 19, május 14, december 17; 1922. február 25.: Nyugdíjazását kérte, de ehelyett március 15-ével Szabolcs vármegyébe helyezték át. 81 Békés 1908. december 25, 1909. június 6; 1911. szeptember 10.: 30. éves bírói jubileuma; Békés 1913. március 23, március 30, 1914. szeptember 27; 1921. március 5.: A fia 31 évesen meghalt. 499