A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba A 24 felsorolt személy közül hatnak a neve szerepel a gyulai evangélikusok 1907-es összeírásban, s ez már aligha lehet véletlen névegyezés.

42 Ami pedig az ipari munkások mozgolódását illeti, 1907 tavaszán az asztalos- és szabósegédek, ugyanezen év nyarán pedig az építőiparosok sztrájkja mellett az is izgalomban tarthatta Gyula közönségét, hogy márciusban az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt (Mezőfi Vilmossal) mellett a nemzetközi Szociáldemokrata Párt (Klein Sándorral) is népgyűlést hirdetett. Az Áchimék által szervezett, békéscsabai pünkösdi parasztkongresszuson pedig K. Schriffert József gyulai országgyűlési képviselő is felszólalt.

43 Az egyházmegye vezetői mindennek ellenére joggal számíthattak arra, hogy a gyulai hívek vezetői a hivatalnokok, vagyis az értelmiségi foglalkozást űzők közül kerülnek ki. Ezáltal az egyházmegye vezetőségében ellensúlyozhatják a kisebb községek esetleges paraszti foglalkozást űző küldötteinek álláspontját. A fentebb felvázolt légkörben jól jött az egyházmegyei vezetésnek, hogy az őt pánszlávizmussal vádolókat tettekkel, a kimondottan magyarnyelvű gyulai egyházközség létrehozásának támogatásával cáfolja - amely mellesleg még a parasztmozgolódást leszerelni igyekvő intelligenciát is erősítené. A gyulai evangélikus fiókegyház megalakulása Az egyházközség megszervezésére, - már ami a személyi feltételeket illeti - az egyik legkedvezőbb időpontban került sor. A megyei hatóságok támogatását biztosította a csak nemrég kinevezett, (s hamarosan távozó) főispán, dr. Fábry Sándor, aki nemcsak, hogy evangélikus volt, de még felügyelői tisztséget is vállalt egyházában. Az iskolai hitoktatásba történő zökkenőmentes bekapcsolódást pedig a február elsején kinevezett - ugyancsak evangélikus - tanfelügyelő, Mikler Sándor illetve Kulitzy Nándor tanár biztosították.

44 Az iratok tanúsága szerint mindezek ellenére sem ment olyan könnyen az egyházközség megszervezése. A két település között meglévő ősi ellentétek ismeretében joggal gyanakodhatnánk arra, hogy a gyulaiak eleve gyanúsan fogadtak minden Békéscsabáról kiinduló kezdeményezést.

45 Itt azonban másról volt szó. A gyulai evangélikusok - mint ezt a Békés című újság cikkírója is hangsúlyozta - harmonikus viszonyban éltek eddig református testvéreikkel. Egyáltalán nem jelentkezett a részükről igény a kiválásra.

46 Márpedig ha egy közösségben nincs meg a belülről fakadó igény az össze42 Békés 1911. április 23.: Zelenyánszky Mihály, Laczó Pál, Lipták L. Pál, Zsilák János, Gajdács János, Kovács Pál is szerepel az említett összeírásban. BML, Ladics-hagyaték: 1907. május 16; Békés 1911. május 21.: Hívei közül Simóka György gyulai ügyvéd mondott gyászbeszédet Áchim sírjánál. 43 Békés 1907. március 24, április 19, június 14, június 16; 1908. február 9.: A belügyminiszter feloszlatja a gyulai építőmunkások szakegyletét. 44 A Békés 1907. január 27-i száma közölte Mikler Sándor budapesti segéd-tanfelügyelő kinevezését Békés megye tanfelügyelőjévé, a július 21-i pedig Fábry búcsúestéjéről adott hírt, akit előző év április 21én neveztek ki főispánná. 45 Békés 1908. október 25.: Békéscsaba már korábban megindította küzdelmét a megyeszékhely áthelyezése érdekében, de 1874-ben és 1896-ban is leszavazták. Az 1908-ban megjelent Békésmegye című lap 7. számának vezércikke ismét azt tűzte ki célul, hogy „Csaba legyen megyeszékhely!". 4(1 Békés 1907. március 10.: „A külön egyház alakítása nem képez közóhajt, és valószínű, hogy mint idő előtti, ezúttal nem is fog megvalósulni." 490