A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Л gyulai evangélikus egyházközség megalapítása tartozásra, attól túl sokat nem lehet elvárni. Különösen így van ez, ha egy egyházról, egy gyülekezetről van szó. Kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy a gyulai evangélikus egyházközség 1907. évi megalapítására külső, az egyházmegyei vezetéstől származó, politikai, pénzügyi és presztízs okokkal magyarázható, s ráadásul meglehetősen előkészítetlenül végrehajtott nyomás eredményeként került sor. A már idézett Nagy Jenő is kiemelte a gyulaiak vonakodását: ,JEzen első kísérletek sok nehézséggel, és lehet mondani ellenkezésre találtak. " Szerinte az önálló egyház megalapításának „lelkes harczosai néhai nagytiszteletű Koreny Pál és dr. Ladies László ügyvéd úr voltak. "

47 Az alapítást előkészítő gyűlést 1907. március 10-ére, a városházára (ez a mai Mogyoróssy János Városi Könyvtár épülete) hívták össze. Az egyházmegye vezetői, az esperes és a felügyelő feltették a kérdést, hogy önálló, leány-, vagy fiókegyházat kívánnak-e létrehozni a gyulaiak. A hangsúlyozásukból kiderül, hogy ók elég erősnek érezték a híveket akár az önálló gyülekezet létrehozására. Sőt, kifejezetten ezt szerették volna elősegíteni. Elvégre a békéscsabai reformátusok is ezt tették,

48 s ez felelt volna meg leginkább az egyházmegyei vezetés fentebb ismertetett céljainak is. Az eleve kis számban összegyűlt gyulaiak

49 viszont nem érezték magukat elég erősnek arra, hogy döntsenek az önállóság kérdésében. A jelen lévő főispán azt javasolta, hogy készítsenek egy kimutatást az egyházközség leendő tagjairól, és anyagi teherbíró képességükről. Ez alapján kiderül, hogy képesek-e vállalni az egyházalapítás terhét. Dr. Ladies László sem látta eléggé előkészítettnek az ügyet, bár az esperesség világi jegyzőjeként az egyházmegyei felügyelő-helyettesi tisztet is viselve, bizonyára időben értesült az elképzelésről. Egy tágabb körű értekezlet összehívása mellett tette le a voksot.

50 A megjelent újságíró meglehetősen pesszimistának ítélte meg hangulatot.

51 A főispán híven ígéretéhez, összeíratta a gyulai evangélikusokat: a külterületen élőket a mezőőrökkel, a városban lakókat pedig a városi tizedesekkel. A 402 főt tartal47 Nagy Jenő 1923-as visszaemlékezése. Jegyzőkönyvek C. 12. 48 Békés 1908. január 26; március 1.: Miután a kultuszminiszter is hozzájárult az önálló békéscsabai református egyházközség megalakulásához 1908. február 23-án papot is választottak maguknak. A leadott 209 szavazat érzékeltetheti a gyülekezet nagyságát. 49 BML, Ladics-hagyaték, 1907. március 10-i jegyzőkönyv: Váradi-Szakmáry Arisztid ítélőtáblai bíró, Mikler Sándor tanfelügyelő, dr. Ladies László váltóügyvéd, Saurer Mihály, a tanfelügyelőséghez beosztott igazgató-tanító, Nagy Jenő gyógyszerész, Herzberger Mihály dohánynagytőzsdés, Oszuszky János vendéglős, Kéler István postatiszt és a felesége, valamint a jegyzőkönyvet vezető Kulitzy Nándor tanító. A Békés 1907. március 17-i tudósítója szerint: „10-15-en jelentek meg. Kizárólag az értelmiség köréből." Elvileg kimondták az egyházalakítás szükségességét, de nyitva hagyták, hogy az önálló, vagy fiókegyház legyen-e. A cikkíró pesszimistán nyilatkozott a gyűlésről, mert szerinte: „a hívek száma, s áldozatkészsége még korántsem olyan, hogy az egyház megalakítása bármilyen formában is a közel jövőben megvalósuljon." 50 Ebből is látszik, hogy a gyulai gyülekezet megszervezését a gyulaiak megkérdezése nélkül, az egyházmegyei elnökség szorgalmazta. Az egyházi tisztségviselők névsora megtalálható pl. Az Arad-békési Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye 1906. augusztus 29-én, Békéscsabán tartott rendes évi közgyűlésének és 1906. december 12-én, Békéscsabán tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyve, (továbbiakban: Az Aradbékési egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyve) Békéscsaba, 1907. első oldalán. 51 Békés 1907. március 17. 491