A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása ben való megosztottságát mutatja, hogy az igazgató-lelkész egyik kollégája, Korén Pál ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, mivel az „egy cikket közölt az Őrállóban azért, hogy a csabai népet fellázítsa a fennálló rend (az idézett határozat), a presbitérium és az egyház ellen. "

39 Az igazság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy az 1909. május 11-i, megismételt választáson a leadott 660 szavazatból 565-en Áchimra voksoltak. Azonban mivel ő nem volt a hivatalos jelöltek között, a mindössze 75 szavazatot kapott Sailer Gyulát, a Csabavárosi Takarékpénztár igazgatóját nyilvánították megválasztott felügyelőnek. Ennek eredményeként augusztus végén 44 presbiter lemondott, „mert nem akartunk a népjogok kivégzésénél hóhérmunkát segíteni. "

40 A nehézségeken nem tudván úrrá lenni, 1910 nyarán Sailer is lemondott. Időközben az egyházkerület visszaküldte átdolgozásra az egyházközség szervezeti szabályrendelet tervezetét. 1.910 szeptemberében, a módosított tervezet feletti vita ezúttal az egyházkerületben fajult viharossá: „oly heves jelenetek játszódtak le, hogy az Achim András vezetésével a közgyűlésen megjelent csabai küldötteket a teremből való távozásra szólították fel, s a karzaton helyezték el őket. " A javaslatot mindenesetre ismét elvetették, s úgy döntöttek, hogy a jogi bizottság a csabai küldöttekkel egyeztetve módosítsa azt. A harc hevességét érzékelteti, hogy egy pesti lapnak adott nyilatkozatában Áchim arra a kijelentésre ragadtatta magát: ha a Szeberényi intenciói szerinti változat kerül elfogadásra, akkor ő harmincezer hívével átkeresztelkedik kálvinistának, vagy unitáriusnak. Az újabb felügyelő-választást ismét tumultuózus jelenetek előzték meg. A többség dr. Zsilinszky Endrére voksolt, de Áchimék megfellebbezték a választást arra való hivatkozással, hogy az nem név szerinti szavazással történt.

41 Az egyháznak a magát az intelligenciával azonosító helyi vezetősége védekezésre kényszerült a parasztmozgalommal szemben. Dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő így joggal emelhette ki, hogy a gyulai egyházalapítás gátat jelenthet „a socialismus törekvéseinek" is. Bár első látásra azt hihetnénk, hogy ez Gyulán nem jelentett reális veszélyt, de ne feledjük, hogy a városnak voltak olyan, Békéscsabával határos külterületei, ahol könnyen akadhattak követői Áchimnak. A gyulai tanyák közül többnek is békéscsabai lakos volt a birtokosa. Azt, hogy közöttük Áchimnak is voltak hívei, mi sem bizonyítja jobban, mint az eset, amikor 1911-ben őt 24 társával együtt állították bíróság elé az egyik békéscsabai segédjegyző megrágalmazása miatt. 39 Békés 1908. február 9, 1909. július 18, augusztus 1, augusztus 29. Áchim és az egyházi vezetők ellentéte végül egészen eldurvult. Az 1911 januárjában tartott megyegyűlésen a parasztvezér „alávaló, piszkos hazug ember"-nek nevezte Szeberényit, s hazaérve, a békéscsabai vasútállomáson meg is rugdosta őt. Az esperes ennek következményeként Korén Pál javára lemondott a békéscsabai igazgató-lelkészi tisztjéről. Némi kárpótlásként érhette, hogy a bécsi tudományegyetem teológiai díszdoktorává választotta. Áchim végzetét a Zsilinszkyvel való összezördülése okozta. Fiai (Endre huszárkadét és Gábor vegyészmérnök) egy, az apjukat gyalázó újságcikk miatt keresték fel Achimot otthonában, hogy magyarázatot kérjenek tőle. Az eset verekedésbe torkollott, s a Gábor kezében elsülő pisztoly véget vetett Áchim életének: Békés 1911. január 1, január 8, április 16, május 21, június 25. A parasztpárti fellebbezést a dr. Ladies László vezette egyházmegyei bíróság több menetben tárgyalta, végül 1913. nyarán mondta ki egyértelműen a beadvány elutasítását: Békés 1913. augusztus 10. 40 DOMOKOS 1971. 258-259. 41 Békés 1910. augusztus 28, szeptember 18, szeptember 25. 489