A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Havassy Péter: Határjárások és határjelek a középkori Békés vármegyében

Havassy Péter gyes,

6 Binder Jenő

7 és Róheim Géza

s egyértelműen Szabó Károlynak a tárcsái Márkusörvény (Láposörvény) helynévhez kapcsolódó történetét fogadják el Arany költeményének alapjául. Ipolyi Arnold

9 több mondát közöl, Róheim Géza

10 és Berze Nagy János

11 pedig számos magyar és európai párhuzamot idéz a hamis tanúzásra és következményeire. így vált tehát egy megyénkben született rövid közlemény és egy vers a határjel-kutatás egyik fő ösztönzőjévé. A feudális kor végi határjárásokról és határjelekről legutóbb Takács Lajos

12 adott az egész országra kiterjedő monografikus feldolgozást, Tárkány Szűcs Ernő pedig a „Magyar népi jogszokások" című művében nyújtott átfogó ismertetést a határ védelmének jogi eszközeiről.

13 Sajnos e kötetek vizsgált korszakunkra nem tartalmaznak adatokat, ellenben, ha röviden is, de tudós történészeink, Szabó István

14 és Maksay Ferenc

15 foglalkoznak kiváló műveikben a középkori határjelekkel és határjárásokkal. Legutóbb e sorok írója tért ki az Alföld középkori határjeleire.

16 Valamely közösség határvédelmének legbiztosabb módja a megnyugtató elhatárolás volt, azaz a település határán olyan jól látható, szilárd jeleknek a lerakása, „melyek minden szomszédnak érthetően és azonnal a tudomására hozták, hogy azon túl tilos a /zárolás, addig hat az illetékessége, birtokjoga: ott a határi" Ezért tulajdonítottak minden időben nagy jelentőséget pontos kijelölésének, melyre általában az uralkodó, vagy valamelyik főméltóság adott parancsot.

17 A királyi utasítás szövege általában az alábbi volt: „És ezek után, a falubirtok e határjárásának, határjelek felállításának és megújításának rendjét, az ott felállítandó határjelek haladási vonalával, valamint az ellentmondók és megidézettek - ha lennének ilyenek - nevével, s a számukra kijelölt határnappal egyetemben, nekünk írásban hűségesen jelentsétek vissza"- olvashatjuk Zsigmond 1425. évi Gyomával kapcsolatos, az egri káptalannak írt oklevelében.

18 Talán még konkrétabb Mátyás király 1487. évi utasítása a váradi káptalanhoz:

19 „Ebben az ügyben, ennek az oklevelünknek rendjében erős paranccsal meghagyjuk hűségteknek, hogy küldjétek ki saját embereteket közhitelű tanúként, akinek jelenlétében az említett Békés vármegye egyik választott, nemesi rendű esküdtje ... mint a mi emberünk, kimenvén az említett Bucsa falubirtok helyszínére, s miután a törvényes módon összehívta annak valamennyi szomszédját és határszomszédját... és azt a falubirtokot, igaz és ősi határjelei szerint megjárván, s a szükséges helyeken a régiek mellé új határjeleket emelvén, s miután így együtt megjárták annak határát, s miután mások birtokjogaitól határvonalakkal elkülönítették és határjelekkel megkülönböztették, ugyanazon királyi ember hagyja meg és adja birtokba a fent nevezett kérelmezőnek örökjogú birtoklásra... " De idézhetjük 1435-ből Báthory István országbírót, aki azért adja ki utasítását a káptalannak, mert Ege falu, Körösladány és Varsányegyházapuszta felőli oldalán nagyon rászorul már a törvényes határjárásra, határjelek felállítására, illetve felújítására.

20 A határ megvonásának és 12 TAKÁCS 1987. 13 TÁRKÁNY 1981. 689-698. 14 SZABÓ 1969. 107-116. 15 MAKSAY 1971. 133-138. 16 HAVASSY 2001. 39-45. 17 TAKÁCS 1987. 15. 18 DL. 63179. 14 DL. 107390. 20 DL. 107381. 460