A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Havassy Péter: Határjárások és határjelek a középkori Békés vármegyében

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 459-480. HATÁRJÁRÁSOK ÉS HATÁRJELEK A KÖZÉPKORI BÉKÉS VÁRMEGYÉBEN - Havassy Péter A történeti kutatásban meglehetősen ritka esetnek számít, hogy egy irodalmi alkotás irányítsa a figyelmet addig kevésbé vagy egyáltalán nem érintett terület vizsgálatára.* Nos, Arany János „A hamis tanú" című verse ilyen, mely annál is örvendetesebb, mert a jeles költőt éppen egy Békés megyei példa ihlette meg:

1 Állj elő, vén Márkus! vedd le a süveget, Hadd süsse a napfény galamb-ősz fejedet; Tartsd fel három ujjad: esküdjél az égre, Atya, Fiú, Szent-Lélek hármas Istenségre: Hogy az a darab föld, a melyen most állasz, Nem tárcsái birtok, - ládányi határ az. Arany János más műveiben, így a „A Jóka ördöge" és „A csillaghulláskor" című epigramma-sorozataban szintén érinti a határkérdést, felkeltve az érdeklődést a téma iránt. Kevésbé ismeretes azonban, hogy Arany Jánost megtörtént esemény ihlette versének megírására. Egyrészt olvashatta Szabó Károly úttörő jellegű cikkét a köröstarcsai helynevekről,

2 másrészt kisújszállási tanító korában hallhatott arról az 1730-ban lezajlott eseményről, amikor a későbbiekben már a városhoz tartozó Marjalaka és a Békés megyei Ecseg közötti határperben az előbbi javára két nagyon idős ember úgy esküdött meg, hogy talpa alá a csizmájába földet tett. Mikor azonban az esküt letették, az egyik szörnyethalt, a másik megvakult.

3 Arany versének alapját kereshetjük azonban abban a tanúvallomásban is, amit Juhos István egykori tárcsái lakos tett 1728-ban a Ladány és Tárcsa közötti határperben: „A Gácsérnál levette a csizmáját s úgy esküdött meg, hogy ez a föld a tárcsái határhoz tartozik, s aző vallomása után vonták meg újra a határt... csak ezen Juhos Istvánra vonatkozhatik az Arany Jánostól is megénekelt Vén Márkus mondája"- írja Karácsonyi János

4 és az ő nyomán Györffy István, aki azonban megjegyzi, hogy Juhos vallomása később történhetett, mint a vén Márkusé, mert vele már levettették a csizmáját, nehogy a szülőfaluja földjét a talpa alá tegye.

5 Riedl Fri* Jelen dolgozatunk egy része - az alföldi középkori határjelek kérdése kapcsán - már napvilágot látott (HAVASSY 2001. 39-45.), de későbbi kutatásunk során e korábbi kerethez annyi új, szigorúan csak Békés megyére vonatkozó adatot sikerült összegyűjtenünk, mely a jelentősen kibővített, ismételt közlést indokolttá teheti. 1 Arany János összes költeményei. Budapest, 1955. 230. 2 SZABÓ 1850-1851. 376. 3 GYÖRFFY 1916. 211. 4 KARÁCSONYI 1896. 210. 5 GYÖRFFY 1916. 210. 459