A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Cs. Szabó István: Adatok a Körös-vidék lótenyésztésének történeti-néprajzi ismeretéhez
Cs. Szabó István ugar lett a határnak egy rísze. Akkor még tengeri nem vót tized rísze se mint mostan, de a fó'dek többet termettek. Kivittük a lovakat is a Nyomásra, meg a Büngözsdre. A lovászok vittík ki, a cselédgyerekik, meg a gazdák fijai. Én is vittem ki lovat íccakára legelni. Ott osztán jáccottunk kint. Vótak kinnt felnőtt emberek is. Tekéztünk meg ördöghálót jáccottunk. A tekét fellöktük a levegőbe oszt ütöttük el bottal." 58 Köröstarcsai adat a lovak éjszakai legeltetésére egy a tárcsái határban történt gyilkossággal kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyvből: „Végre ki hallgattatott Iffju Kós Sándor Körözs-Tarcsai lakos (1853. május 25.) ...bűnösségét el nem ismeri, ...azt állítja, hogy ő a'kérdéses Szombati nap éjjelét a mezőn, hol lovai legeltetése végett vala, töltötte volna, hol több rendbeli tanúkkal igazolja, - miután azon tanúk csak az estvéli órákról, amikor oda Kós Sándor kiment, vélek időzött és tudomások szerént ott le is feküdt, továbbá pedig a'reggeli órákról a'mikor felkelésekkor ővele ismét találkoztak - felelnek, ...a lovak legeltetése szokott helyen Körözs-Tarcsa alatti Kotsis vagy másképpen Edeles halom környékén történt." 59 „Edeles- vagy Kocsis halom hajdan itt létezett Edeles faluról neveztetik, Kocsis halomnak később azért, mert a'lovat legeltető kocsisoknak e halom gyülhelyül szolgált." 60 „Edeles halom a hajdan itt állott Edelestől, más néven Kocsis halom, minthogy a lovaikat legeltető kocsisok rendes gyülhelye. 800 bécsi öl a falu széltül." (1822 évi adat, 1 bécsi öl = 1,896 méter, 800 x 1,896 = 1.516,8 m = cca. 1 km.) 6 ' 1750-ben Mezóberényből 8 darab lovat loptak el „.. .a falu mellől békóból, amikor azokat oda munka után kicsapták." 62 1804. július 8-án „Békési Bírák Uraimék Levele" a mezóberényi elöljáróságnak: „Ezen az elmúlt éttzakánn a'Berényi emberek igen sok Lovat nyűgöztek és Békóztak az úgynevezett Török Sziget oldalon lévő Kaszállónkba' és azokon felettébb sok károkat tettek. Öt csősz sem bírt a'sok Lóval s emberrel,.. .a'kik között ollyanok is voltának a'kik mindenkoron Csőszeinknek azt kiabálták; Üssed az illyen atta Teremtettét ne hagyd halálig a'Lovakat el hajtani! Kettőt mégis behajtottak, ezek Komlódi Jánoséi." 63 Sápon „A mondák, legendák hagyományozódásának alkalmai: fonó, tanyázás, éjjeli közös legeltetés, tengeri hántás, kenderdörzsölés ... ,,(A Sárrétiudvariban 1828-1840 között a legeltetésen túl volt még friss fűvel etetés a 19. század közepéig. Utána tiltották, de sokáig tartotta magát a családonkénti, még régebben utcasorbéli éjszakai legeltetés. Igásmunkák idején este a lovak kifogása után a család legényfia, vagy maga a gazda, összefogta a lovak „kötőfékjií", felült az egyikre s kiment velük a „nyomásra", vagy a közeli legelőre. A lovak első lábát nyűgbe, béklyóba rakta, leheveredett egy partosabb helyre, ott szunnyadt egy-két órát, addig a lovak jóllaktak, majd hazament. 65 A nappal igázott lovak éjszakai csoportos legelteté58 Munkácsy Múzeum Adattára, Békéscsaba, 5/1954. 3, 7, 9, 21. 5<í BML Gyula, Gyoma Nagyk. ir. V. 317. B.b.l. Peres ügyek 1849-1853. 60 JANKOVICH 1983. 76. 61 SZABÓ 1850. 376. 62 BARABÁS 1964. 22. 63 BML Gyula, Mezőberény Nagyk. ir. V. 326. A.f. 5.d. Kártételek. 64 DALA 2001. 24. " 5 PUSZTAINÉ 1976. 428-429. 430
