A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

A magyarországi románok halottkultusza égig vámokat állítanak fel, amelyeknél az ördögvámosok a földről felszálló lelkeket megállítják, s bármilyen bűnt felfedeznek, a kárhozatba hurcolják. A vámok nagy folyók, vizek partján, útszéli oszlopoknál vagy nagykapuknál találhatók, itt lehet alamizsnákkal, étellel vagy pénzzel megvesztegetni az ördögvámosokat.

14 Feltehetőleg ez a hit az alapja a halott jelképes etetése szokásának, s ez magyarázza a pénz meglétét a halotti mellékletek között. A pénz elhelyezésének legáltalánosabban ismert módja az, hogy szilva- vagy ritkábban meggyfa ágból keresztet formálnak, tetején meghasítják, s a hasítékba teszik a pénz, amit a viaszgyertyával együtt a halott jobb kezénél helyeznek el. A koporsó megfüstölésén kívül a gonosz távoltartását szolgálta a koporsó négy oldalára ragasztott és a halott jobb kezéhez helyezett, viaszból készült egyenlő szárú kereszt, a fejéhez tett tömjén és bazsalikom pedig a lélek hazajárását volt hivatott megakadályozni. Gonosztávoltartó szerepe lehet a halott mellé tett köteléknek. Mielőtt ugyanis a koporsó fedelét rátették volna, minden köteléktől megszabadították az elhunytat, hogy szabadon mehessen a másik világba. Arcánál a szemfedélen kereszt alakú nyílást vágtak ki, hogy lássa a túlvilág felé vezető utat. Az otthonában felravatalozott halott őrzésének hagyománya kialakulásának oka a halottól való félelem és a halott tisztelete. Az elhunytat egy percre sem volt szabad magára hagyni, éjjel-nappal égették mellette a gyertyát, hogy legyen része világosságban az örök sötétség állapota előtt. A halott éjszakai őrzése, a virrasztó tulajdonképpen a parasztság társas összejöveteleinek egyik alkalma is volt. Hangulata nem volt komor, a résztvevők próbálták elvonni a figyelmet a halál szomorú fényéről, s igyekeztek enyhíteni a hozzátartozók fájdalmát. A nők számára a virrasztó halottsiratással zajlik, melynek a hazai románok körében nagy hagyománya van.

15 Feltétlenül ki kell emelnünk a siratás és a halott utáni sírás (visszasírás) közötti különbséget. Míg az előbbi szinte a legújabb időkig kötelező volt, addig az utóbbit nem tartják szerencsésnek. A néphit szerint ugyanis a sok sírás árt, mert a könnyekből a túlvilágon tó árad, melyben a halott megfullad.

16 A méhkeréki románok elképzelése szerint a sok könny leforrázza a túlvilágon a halottat, csupa seb és hólyag lesz tőle a teste. A túlzott sírás oka lehet a lélek hazajárásának is. Amíg a halott a ravatalon feküdt tilos volt a halottas házban a tűzgyújtás, a főzés és a mosás. A tiltott cselekvésekre, az adatközlők azt a teljesen racionális magyarázatot adták, hogy hamarabb megromlik a test a melegben. Külön szerepet kap a halottal kapcsolatos hiedelmekben a halottas házban összesepert szemét. Ezzel kapcsolatos szakirodalmi utalások szerint a szemetet csak a koporsó kivitele után seperte ki egy idegen asszony, aki tevékenységéért keszkenőt és kalácsot kapott ajándékba. A seprés végeztével a szemetet járatlan helyre öntötte, majd kezeit az ablakban lévő csuporban megmosta, nehogy megmerevedjenek.

17 Hasonló adatokat gyűjthetünk a magyarországi románok halottal kapcsolatos hiedelmeit kutatva is. A szemetet összeseprik amíg a halott a szobában van, de nem dobják ki, nehogy ezzel kidobják a szerencsét a házból. Egy kosárban összegyűjtik, az ágy alá teszik, és csak miután a l4

MOLDOVÁN 1913.210. 15 KÁROLY 1980. 7-96. 16 MOLDOVÁN 1913. 210. l7

MOLDOVÁN 1913.205. 321