A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán

Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán a. A zsírfogyasztás csökkenése, a boltokban kapható nyershús csökkentette a háztartásokban felhalmozódó zsiradékokat, tehát csökkent a szappanfőzésre való zsiradék mennyiség. b. A modernebb tartósítási eljárások (hűtőláda) lehetővé tették a levágott állatok elhelyezését, melynek következtében felszaporodtak a disznóvágások (főleg az Orosháza melletti falvakban, illetve a város külterületein), de az egészségesebb főzési eljárások általánossá válása feleslegessé tette szinte teljes mértékben a zsiradékot, amelyet nem dobnak ki - az ősi paraszti szemléletből következően - hanem beszállítják a szappanfőző műhelybe kiiozetésre.

12 A zsiradékok abszolút mennyiségének csökkenése, valamint a használatból való egyre nagyobb mértékű kiszorulásuk azonban kiegészítő, mellékkeresetet biztosító szakmává süllyesztette a szappanfőzést. Az üzlet története, a költözés hatásai Az édesapjáé mellett épült üzlet a Rákóczi úton (Rákóczi út 11. sz.) a házukkal egybeépített volt - az utca felé nézett az üzlet, mögötte volt a lakás. A telek hátsó részén volt a műhely és a raktár. Ez az építkezési mód ismert volt a magyar településeken már évszázadok óta.

13 A Rákóczi út Orosháza egyik főutcája volt, amely a városba érkező utakat (Szeged, Szentes felől) kötötte össze a piacterekkel. Végigfutott rajta az orosháziak által nagyra becsült „Kirvasút", mely összekötötte Orosházát a környék falvaival és tanyásközpontjaival. A Rákóczi utca boltjainak, kisiparos műhelyeinek színes forgatagáról id. Soós Béla ír kéziratában. A hentesüzlettől néhány portányira volt a sertésvásártér, amely ellátta a város henteseit.

14 A kereskedők, iparosok házainak településeken belüli központi helyéről, városképformáló szerepéről L. Nagy Zsuzsa is ír tanulmányában, megemlékezve arról az igen fontos tényről, hegy a piacterek közelében olyan boltok, műhelyek álltak, amelyek a falvakból érkezők igényeit elégítették ki.

15 Adatközlőim elmondása alapján minden hentes tudott szappant is főzni hasznosítva iparáguk melléktermékeit - így Fehér László a hentes szakma mellett tanulta meg a szappanfőzést is. A műhely és üzlet mögött volt alkalmas hely és felszerelés is a szappan kifőzésére. 1983-ban városátépítési munkálatok miatt el kellett költözniük. A Luther utcai ház mögött egy régi cselédházat építettek át műhellyé, illetve felépült a Csizmadia csaMd önálló háza Fehér László háza mellett, azonos portán. Mindkét háznál megfigyelhető, hogy a főzőhelyiség a porta hátsó részében van, melynek az oka az, hogy a főzési folyamat kellemetlen szaggal jár, főleg ha nyers zsiradékból főzik a szappant. A Luther utcába való költözés érzékenyen érintette a kisipart, mert a forgalmas utakhoz képest, mint amilyenen volt, egy periférikusabb, 12 T. BERECZKI 1997. 113. 13 PALÁDI-KOVÁCS 2000. 335. 14 SOÓS é. n. 8. 15 L. NAGY 1997. 123. 285