A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csete Gyula: A mezőberényi németek lakó- és nyári konyháinak leírása

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 261-278. A MEZŐBERÉNYI NÉMETEK LAKÓ- ÉS NYÁRI KONYHÁINAK LEÍRÁSA - Csete Gyula ­Bevezetés Mezőberény nagyhatárú mezőváros Békés megyében, külterületén nagykiter­jedésű tanyavilággal, mely, ha töredékesen is, de megmaradt. Három nemzetiség lak­ja: magyarok, németek és szlovákok. A település belterülete három részre tagolódik, amit a múlt században „gátak" (utcák) választottak el. Ha az etnikai keveredés nem is, a kulturális-gazdasági érintkezés folyamatos volt a város lakói között. Ezt elősegítette a három népi közösség protestáns mivolta. A kulturális-gazdasági egymásra hatás vonatkozik az építkezésre, a lakáskultú­rára is. Az együtt élő nemzetiségek megőrizték etnikai identitásukat és kulturális érté­keiket. A népi építészet területén alapvető eltérés inkább csak a külsődleges formák­ban (pl.: az épület nagyságában, díszítettségében) mutatkozik. Dolgozatom tárgya a népi építkezés egy kevésbé feldolgozott területe a lakó­és nyári konyha, ennek fejlődése és használata (a múltban és napjainkban) a recens vizsgálatok alapján. Történelmi előzmények Eddigi ismereteink szerint a nyári konyha a 19. század végén jelenik meg, mint saját funkciójú épület, épületrész. Az országban, így Mezőberényben is, a paraszti polgárosodás, a lakáskultúra új igényei, a lakóház reprezentációs térré válása 1 indítja el a nyári konyha általános megjelenését. Leggyakoribb formája az udvarban a házzal szemben álló egy- vagy kéthelyisé­ges kis épület, amit Mezőberényben ettől eltérően, gyakran a melléképületben talá­lunk meg. Döntő jelentőségű volt kialakulásában, hogy idekerült, mintegy átmentő­dött a régi tüzelőberendezés. Gyakran építettek új nyári konyhákat hagyományos, ar­chaikus tűzhelyekkel. 2 Jelentősége abban állt, hogy itt továbbra is készíthették a ha­gyományos technikával készült kedvelt ételeiket anélkül, hogy a lakóház megváltozott belső rendjét zavarta volna. így megőrizhették a felsőház tisztaságát, hiszen a nagyobb kosszal, piszokkal járó házimunkák jórészét itt végezték. 3 A herényi ház és porta Aberényi nyári konyha kialakulásának és használatának jobb megértése érde­kében röviden bemutatom a népi építkezés helyi sajátosságait. Itt, mint az Alföld nagy részén általában, a középmagyar háztípust és ennek helyi változatát építették. 1 HENTZ 1973. 274. 2 FILEP 1981. 50. 3 Uo. 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom