Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág Ezenkívül 22 év után itt találkozik ismét testvéreivel, Emillel és Gizával, utóbbival utoljára.

265 Reök I. új lendülettel folytatja közéleti tevékenységét. 1873-ban mozgalmat indít, hogy a megyeszékhelyet áthelyezzék Gyuláról Csabára, amelyet a gyulaiak csak nehezen tudtak megakadályozni. Több cikket ír, tele van ötletekkel, egyik mozgatója volt a megyei múzeum alapításának. 37. kép. Reök István háza Békéscsabán az 1970-es évek közepén (Fotó: Balogh Ferenc) 1875-ben ő lesz Csaba első közjegyzője, új hivatala ismét beszólítja a városba. A Gyulai úton házat épít, a 7 szobás, 16 helyiséges klasszicista kúriát maga tervezi, s 1876ban beköltöznek a város egyik legszebb épületébe.

266 Energiája kifogyhatatlan: átveszi a Békésmegyei Közlöny című csabai újság szerkesztését, sőt megindítja a Szépirodalmi Lapokat. Megbecsült tagja a városnak: anyagi helyzete alapján virilis tagja a város képviselőtestületének, a negyedik a virilisek sorában.

267 Az egykori földbérlő magasra emelkedett negyedszázad alatt. A következő évben, 1877. július 6-án eltemeti kisebbik fiát, az alig 4 éves Abát, s három nappal később, 9-én maga is öngyilkos lesz.

258 A tragikus események után a család bérbe adja csabai birtokát, lakását, és Budapestre költözik. Omaszta Máriával csak 1871-ben tudott hivatalosan megesküdni, miután előző évBékésmegyei Közlöny, 1874. szept. 13., 20., 27., okt. 11., 18., 25. Reök Iván levele Munkácsyhoz. Levelek: 56. levél. BML, Csaba képviselőgyűlési jegyzőkönyve, 1877. Békéscsaba, evangélikus egyház anyakönyve. 93