Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág ben sikerült első házasságát felbontani, és Mari néni katolikus vallásról áttért a „protestáns hitre". Az esküvőt Budapesten a Deák téri evangélikus templomban tartották.

269 Házasságukból négy gyermekük született. Ivánt 1855. május 26-án Gádoroson anyakönyvezték, a szülők ekkor Gerendáson laktak.

270 Ilonát 1861. október 10-én Pesten, a belvárosi római katolikus templomban keresztelték.

271 Erzsébet Békéscsabán született 1866. december 5-én.

272 Aba Iván 1872. november 25-én született, ez utóbbi gyermeke halt meg 1877 júliusában.

273 Mielőtt Reök István gyermekeinek sorsát bemutatnánk, érinteni kell a nevelt gyermek, Lieb Miska és a nevelőapa, Reök István kapcsolatát. A Miska és nevelőapja közötti viszonyról elterjedt kép ugyanis eléggé egyoldalú.

274 A családi levelezés kiadásakor

275 ugyanis előkerültek olyan részletek, amelyek azt bizonyítják, hogy Reök István és Miska kapcsolata nem szakadt meg úgy, ahogy később Munkácsy az Emlékeimben leírja. Már 1862-ben elkéri Szamossytól Miskát, hogy a szokásos pünkösdi családi találkozásra Keresztesre magával vigye. 1863-ban a Pestre készülő Miska útját egyengeti, amikor levelet ír pesti rokonaihoz (Rockokhoz), és ismerőseihez, pártfogásukba ajánlva Miskát. Amikor pedig a művészpályán elindul, féltőén figyeli életét, nem egyszer figyelmezteti a felmerülő nehézségekre, az óvatosságra, takarékosságra, a haza iránti kötelességre. A sokat megélt és értelmes nagybácsi-nevelőapa levelei mennek Miskához, hogy saját élettapasztalatait átadva próbálja segíteni az élet buktatóinak elkerülésében. Miként a nagybácsi-nevelőapa másképp látja a tanulni nem szerető Miskát és később a festőpályán sikeresen haladó unokaöccsét, ugyanúgy a felnőtt Munkácsyban is más a rokonokkal levelező, távolba szakadt Miska és más a barátnője kérésére írói igénnyel megírt, a naturalista részleteket kiemelő önéletrajzíró. „Szerettem volna Veled menni Pestig, ott meglátogatni a jó rokonokat s egy kicsit megpumpoltatni magamat a jó barátok által, s aztán ismét vasútra ülni és Csabára folytatni utunkat s ottan megállapodni ... Egyáltalán írj gyakrabban Csabáról" - írja a Zürichből haza készülő unokaöccsének Reök Ivánnak, Pista bácsi fiának.

276 A felnőtt Munkácsy így gondol vissza a régi Csabára. Amikor pedig értesül nagybátyja haláláról, a megdöbbenés és a családdal való mély együttérzés, a nagybátyja iránti szeretet érezhető leveléből: „Szegény szegény bátyám, folyvást előttem van a borzasztó kép, s szívem majd meg reped bele, ha elgondolom mennyit szenvedhetett szegény, s szemre hányást teszek magamnak, hogy nem voltam szorgalma264 A Deák téri evangélikus egyház anyakönyvei. 270 Gádoros, róm. kat. egyház anyakönyve. 271 Budapest, Belvárosi róm. kat. egyház anyakönyve. 272 Békéscsaba, róm. kat. egyház anyakönyve. 273 Békéscsaba, evangélikus egyház anyakönyve. 274 Czeglédi i.m. 1975; MNG 3056/1930/29. 275 Levelek; A levelezés kiadatlan része a Munkácsy Mihály Múzeum történeti adattárában: 1394-1976. 276 Zsilinszky Mihály feljegyzései Munkácsyról. Kézirat, MNG. 94