Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág folyt ellene, amnesztiát 1853-ban kapott. Testvérét, Lajost, a szabadságharc honvédtisztjét a bukás után büntetésből besorozták az osztrák hadseregbe közlegényként, s csak hosszas kérvényezések után tudták kiváltani. Omaszta Zsigmond felesége Stummer lány volt,

261 az alispánt és főispánt is adó Stummer-Terényi család tagja. Ennek a családnak volt tagja Ipolyi (Stummer) Arnold, a neves tudós-püspök is. A Bach-korszak bukása után a megyerendszer visszaállításakor az após, Omaszta Zsigmond Békés megye alispánja lett,

262 és az új hivatalnoki karban helyet kapott Reök István is. Ezért a megyeszékhelyre, Gyulára költözött 1860-ban. (Idejött „haza" Aradról 1860 végén a beteg Miska, s itt találkozott tehetsége megmentőjével, Szamossy Elekkel.) A megye újabb feloszlatásával Reök István is visszaköltözött Gerendásra. Reök már Csabára kerülése után a csabai szellemi élet élvonalába emelkedett. Műveltsége, a pesti közéletben vitt szerepe kiemelte a helyi értelmiségből. 1852-ben műkedvelő társulatot hozott létre színielőadások tartására, melynek tagjai a helyi értelmiségből verbuválódtak. 1853-ban nagyszabású - több megyére szóló - sorsjátékot szervezett a pesti magyar színjátszás (!) megsegítésére, év végén pedig gőzmalom-alapítással kísérletezett. 1860-ban a megalakuló Békésmegyei Gazdasági Egyesület egyik szakosztályának elnökévé választották, 1867-1870 között - Trefort Ágoston után - az Egyesület alelnöke volt. Nevét a legkitűnőbbek között említi az egyesület történetírója. Mint gazdálkodó több tanulmányát nyomtatta ki a közönség részére (a bérletügyről, a dohánytermesztésről). 1867-ben Omaszta Zsigmond meghalt, több mint 220 katasztrális holdas birtokát Reök István felesége örökölte. Reök I. ezután otthagyta Gerendást, beköltöztek Csabára, innen irányította a város közelében lévő birtokot.

263 Megpróbált visszatérni Csaba szellemi életébe. Több cikket írt az Alföld című aradi újságba, majd az 1870-ben meginduló helyi lapban, a Békésben publikált a közélettel kapcsolatos gondolatébresztő cikksorozatot. 1870-ben Pestre költözött a családdal, hogy húsz évi vidéki élet után visszatérjen a fővárosba. A viszonyok azonban megváltoztak. Megfelelő munkát nem kapott, s elunván a tétlenkedést visszatért Csabára. A birtokán tanyát építtet, amelybe 1872-ben családjával beköltözött. Birtokán mintagazdaságot teremtett.

264 Itt látogatja meg 1874 őszén a nászút végén Munkácsy és felesége. A szeptember 8tól október végéig tartó másfél hónapos vendégeskedés alkalmat ad arra, hogy feleségének megmutassa gyermekkorának színhelyeit, az asztalosműhelyet is — ahol már csak a mester özvegye élt-, illetve hogy felkeressék az ismerősöket Temesvártól Nagyváradig. Eközben a kismegyeri Reök birtokon megfesti Kukoricás című képét, s a számára már rég elkészült atelier-ben tanulmányokat készít a Falu hőse és a Poros út című képéhez, Pista bácsi béreseit használva fel modelleknek. 261 Békéscsaba, róm. kat. egyház anyakönyve. 262 Az Omaszta és Stummer családhoz 1. Karácsonyi János: Békés vármegye története III. Gyula, 1896. 367, 386. 2f

" Levelek: 5, 8, 10, 13. levél. 264 Levelek: 17, 19, 29. levél. 92