Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág A NAGYBÁCSIK, A NAGYNÉNI ÉS CSALÁDJAIK (25.1-25.6.) 25.1. REÖK KAROLINA - a családban inkább Sarolta, Reök Theofil legidősebb gyermeke, Mándokon született. 1801. november 22-én keresztelték. 201 Minden bizonnyal ő került ki legkorábban Reök Theofil családjából, mert 1824 körül köthetett házasságot. 1853-ban bekövetkezett halálakor ugyanis a bejegyzés szerint 29 évig élt házasságban. 202 Békéscsabán tűnik fel mint Steiner Jakab uradalmi inspektor felesége. Férje az Apponyi grófok 5500 holdas gazdaságát vezette, 1850 körül már maga is tehetős embernek számított. Inspektori jövedelme mellett 190 hold saját földje, két szárazmalma, két korcs­mája és legalább 780 hold bérlete volt. 201 Saját házát 1840 körül építtette a Gyulai úton, hatalmas kerttel. A város legszebb kúriájának számított és számít ma is. Steiner tekintélyét bizonyítja, hogy a csabai evangélikus egyháznak, az ország leg­nagyobb evangélikus egyházközségének 1837-től világi felügyelője volt 1853-ban történt lemondásáig. 204 A gyermektelen házaspár Munkácsy szüleinek halála után a kis Gizellát, Munkácsy húgát fogadta magához, akit a Csabára érkező Miska már Sarolta néni házában talált. Visszaemlékezéseiben így írja le első benyomásait: „A kép, amely elibém tárult, csak fokozta örömömet: a város legvégében nagyon csinos ház állott s széles lépcsők vezettek fel az udvarról a terraszra, amely a kertre nyílott. 24. kép. A Steiner/Omaszta-kúria (25.1) Békéscsabán. (Fotó: Váradi Zoltán) 201 Uo. 202 Békéscsaba, róm. kat. egyház anyakönyve. 203 Békés Megyei Levéltár (a továbbiakban: BML), békéscsabai főszolgabírói iratok: 944/1851; 1506/1851. 204 Békéscsabai ág. ev. egyház jegyzőkönyve: 1853. nov. 4. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom