Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág Nagynéném, Steiner bácsi és Giza már a lépcsőn vártak. Mindnyájan megöleltek és egész otthonosan éreztem magam. Itt már nagyon tetszett minden, s karon fogtam Gizát, hogy terepszemlét tartsunk. Az udvarban szép kocsiszín volt, sok kocsival és az istállóban hat ló állott egymás mellett. Kocsisok, cselédek és kertészek sürgölődtek és forgolódtak. Minden zugot bejártam és elragadtatásom egyre növekedett. A ház belsejében éppen így volt. Nagynénémet eddig nem ismertem, de rendkívül kedves volt hozzám és én a gyerekek ösztönével közeledtem feléje, mert a gyerek rögtön megérzi, hogy ki jóindulatú hozzá. Úgy látszott, hogy boldog életem lesz."

205 Reök István nem vezetett háztartást, így minden nap nővérénél, Steineréknél ebédeltek, utána következtek Miska boldog délutánjai a Steiner házban Gizával és a szomszéd gyerekekkel — 1852 decemberéig. Ez év telén ugyanis betyárok támadtak rá a családra. Az esemény olyan mély benyomást hagyott Miskában, hogy évtizedek múlva is apró részletességgel tudta leírni visszaemlékezésében a betyárok kegyetlenkedését.

206 A támadás másnapján készült szolgabírói jelentés egybehangzó Munkácsy visszaemlékezésével.

207 Steiner néni az 1852. december 6-án elszenvedett izgalomba 1853. január 17-én belehalt. A halotti bejegyzés szerint agyvérzés okozta halálát s 49 éves volt,

20x valójában azonban ekkor már 51 elmúlt. Steiner a támadás után nem maradt Csabán. 1853 végén lemondott egyházi tisztségéről, házát eladta, s 1853—1854-ben elköltözött Csabáról. Később Törökbálinton tűnik fel megváltoztatott, Kövy néven. Megnősült, gyermekei születtek. A Pestre kerülő Miska az 1860-as években boldog napokat töltött a Kövy családnál Törökbálinton. A Steiner-kúriát 1994-ben Munkácsy Mihály Emlékháznak rendezték be. Azok közé az épületek közé tartozik, ahol Munkácsy hosszú hónapokat töltött gyermekkorában. (Az épületet a csabaiak inkább Omaszta-kúriának nevezik, mert Steiner elköltözése után közel egy évszázadig az Omaszta család birtokolta a Gyulai út 5. sz. alatti előkertes kúriát.) 25.2. REÖK LAJOS 1806. május 5-én született Mándokon.

209 Ügyvédi diplomát szerzett, 1837-1841 között pedig házasságot kötött miticzi Járossy Júliával. Házasságkötésük helye ismeretlen. Reök Lajos húga, Cecilia 1848 februárjában írt levele szerint tíz éve, hogy sógornőjének tudja Júliát.

210 Ezt visszaszámolva 1838-at kapunk, ugyanakkor 1887-ben, Reök Lajos halálakor azt jegyezték fel, hogy feleségével 46 évig élt házasságban.

211 Ennek alapján házasságkötésük időpontja 1841-re tehető. Felesége - előneve alapján - a Trencsén megyei három Mitiez falu egyikéből származott, a család innen kapta előnevét. A családot egyébként Sopron megyéből származtatják.

212 1848-at írnak, amikor először találkozunk Lajosékkal. Ekkor a Baranya megyei Magyar-Bolyban élnek. Az alig 700 lakosú német-rác településen Fényes Elek szerint „nagyurasági majorság" található, és a falu az Eszterházyak dárdai uradalmához tartozott. A szabadságharc után Reök Lajosnak 1854-ben engedélyezik ismét ügyvédi praxi205 Munkácsy i.m. 27-29. 206 Uo. 33-35. 207 BML, békéscsabai főszolgabírói iratok, 2770/1851; megyefőnöki iratok 6663/1852. 208 Békéscsaba, róm. kat. egyház anyakönyve. 204 Mándok, ref. egyház anyakönyve. 210 A levelet közli Walter liges: M. von Munkácsy. Bielefeld - Leipzig, 1899. 11-12. 211 Gyászjelentések - a család tulajdonában. 212 Kempelen i.m. 75