A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Kertész Éva: Adatok a Dél-Tiszántől flórájához

BMMK21 (2000) 5-48. ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁHOZ - Kertész Éva Bevezetés Hazánk florisztikailag kevésbé kutatott területei közé tartozik a Dél-Tiszántúl. A botanikai feltáró munka KITAIBEL PÁL (GOMBOCZ 1945) nevével kezdődik. Az első nagyobb összefoglaló munkát BORBÁS (1881) készítette el, további florisztikai adatokat ugyancsak ő közölt a területről (BORBÁS 1880, 1891). Szarvas és környéke növényvilágát KORÉN (1882) dolgozta fel. Ezt követően számos florisztikai tanulmány, publikáció született JANKÓ (1886), HALÁSZ (1889), THAISZ (1903) révén. BOROS Ádám 1922től a hatvanas évek közepéig több alkalommal járt a területen. MÁTHÉ (1938) a Körösvidék erdeiről közölt növényszociológiai munkát, SOÓ-MÁTHÉ (1938) pedig a Tiszántúl flóráját összegezte. Ezt követően egyre több munka - UBRIZSY (1949), TÍMÁR (1954), KISS (1960, 1968, 1976), BODROGKÖZI (1965, 1980), ÚJVÁROSI (1968), ZÓLYOMI (1962, 1968) segítette elő a Dél-Tiszántúl flórájának megismerését. KOVÁCS-MOLNÁR (1981) Békés megye flórájának összefoglaló listáját állította össze, CSATHÓ (1986) a Battonya tompapusztai löszpusztarét értékeire hívta fel a figyelmet. A 90-es években MOLNÁR Z. (1994) Szarvas és környéke növényfajait vette számba, MOLNÁR ZS. (1992, 1994, 1995, 1996, 1997) többek között a pitvarosi, cserebökényi, kardoskúti, és a körösvölgyi védett területre vonatkozó tájtörténeti, florisztikai, és cönológiai adatokról számolt be. KAPOCSI - DOMÁN - BÍRÓ - FORGÁCH - TÓTH (1998) florisztikai adatokat közölt a Körös-Maros Nemzeti Park működési területéről. KERTÉSZ KIRÁLY - MOLNÁR - BÖLÖNI (2000) a Bélmegyeri Természetvédelmi Terület növényfajainak listáját és értékelését állították össze. Ebben a közleményben főként a Dél-Tiszántúl egy florisztikai szempontból kevésbé ismert területén, a keleti peremterületeken észlelt fontosabb, 1986-2000. között gyűjtött, eddig nagyrészt publikálatlan adataimat adom közre. Régi adatok megerősítését, ill. védett és regionális szempontból értékes növények előfordulását jelzem. Az adatok között szerepel néhány gyomfaj előfordulása is, ami e fajok terjedéséről szolgáltat információt. A Körös-Maros Nemzeti Park megalakulása után számomra lehetővé vált egy-egy védett terület alaposabb florisztikai feltárása, így a Biharugrai Tájvédelmi Körzeté (1997), és a Bélmegyeri Természetvédelmi Területé (1988, 2000). Jobban megismerhettem a Körös-Maros Nemzeti Park által 1998-ban szervezett projekt során a Fekete- és Fehér-Körös menti erdőket is. Jelen közleményben e területre vonatkozó régebbi adataim megerősítései (KERTÉSZ 1989) ill. az általam gyűjtött későbbi adatok (1998) szerepelnek. A Körösvölgyi Természetvédelmi Terület florisztikai adatgyűjtése (1986), a MOLNÁR BAGI - KERTÉSZ (1997) publikáció részeként került feldolgozásra. 5