A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Németh Csaba: A honvédtisztek fegyverletétele Gyulán

A honvédtisztek fegyverletétele Gyulán ingerülten számolt be arról, hogy 22-én este, amikor megérkezett Gyulára, még „vala­mennyifelkelő tiszt, akiknek száma több mint kétezerre rúg" fegyvert viselt. Sürgős ren­deletet adott ki a lefegyverzésükre, aminek a végrehajtásáról 23-án délután, már múltidőben emlékezett meg. Követelte továbbá a szolgálati lovak átadását, és arról is ér­tesítette elöljáróját, hogy az oroszok több országgyűlési képviselőt is ki fognak neki szol­gáltatni. „A magyar hadifoglyokat még nem vehettem át - írta -, mert az aradi helyőrség és a Görgey-féle hadtest több más alakulata még nem érkezett meg ide. Az előírásszerű átadás holnap reggel történik meg. " A levélből nem derül ki egyértelműen, hogy már a megérkezés napján, azaz 22-én, vagy csak a következő délelőttön került-e sor a tisztek lefegyverzésére. A kérdés eldönté­séhez Rüdiger segédtisztjének visszaemlékezését hívjuk segítségül. Ő világosan leírta, hogy este megérkezett Montenuovo és „ másnap megparancsolta a tábornokok és tisztek lefegyverzését. " Ezzel összhangban áll Ecsedy Gábor református lelkész egykorú feljegy­zése: „ a kardot is augusztus 23-án lerakatták velük. ' Tóth Ágoston ezredes naplója a következőkről tudósít: 21-én kísérték át Gyulára, majd „kiáltványban szólították fel a tiszteket, hogy adják át a kardjaikat... Ezt Mon­tenuovo követelte, ki ezen a napon érkezett az oroszokhoz... 22-én délelőtt megtörtént a kardok átadása. " 4 Tudva, hogy Montenuovo csak 22-én este érkezett meg, így joggal feltételezhetjük, hogy Tóth Ágoston 1 napot tévedett, tehát ő is Montenuovo megérkezé­sének másnapjára helyezi a fegyverletétel idejét. Körösi Sándor, a magyar kormány székhelyének hadbíró századosa, visszaemlékezé­sében leírta, hogy Gyulára érve a piacon több képviselővel (köztük Nyári Pállal) is talál­kozott, ahol már plakátok hirdették, hogy a Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni. Más­nap azt is kiplakátolták, de házanként körbejárva személyesen is tudatták mindenkivel, hogy a honvédtisztek jelenjenek meg a kastélyban egy orosz katonai bizottság előtt a kardjaik átadása végett. 45 Tekintve, hogy a Kossuth-bankók beszolgáltatását előíró ren­delet 21-én jelent meg, a fegyverletételre eszerint is 23-án kerülhetett sor. Mégsem állíthatjuk egyértelműen, hogy tévednek azok, akik 22-ére teszik lefegyver­zésük napját. Több csoportban irányítottak katonákat Sarkadról és Kötegyánból Gyulára. Szinte mindenki megemlíti, hogy körülbelül félúton Sarkad és Gyula között elvették tő­lük a szolgálati lovakat. Nem zárhatjuk ki azt sem, hogy Gyulára érkeztük után azonnal le is fegyverezték őket. Erre utalhat az is, hogy míg legtöbben reggel 6 órától tartó, vagy le­galábbis délelőtti fegyverletételről írnak, néhányan kifejezetten délutánra teszik a szomo­rú aktus időpontját. 6 A fegyverletétel helyét illetően is akadnak eltérések az egyes visszaemlékezésekben. Zömük a vár előtti térről, vagy a kastély egy földszinti szobájáról 42 AVT II. 81-82. 43 Rüdiger 552.; Ecsedy 192. 44 Imrédi-Molnár 138.; Beniczky 365.: „22-én kora reggel lefegyvereztek és 23-án átadtak bennünket von Reischach cs. kir. Vezérőrnagnak. " Tekintve, hogy Montenuovo csak 22-én délután érkezett meg, itt is egy napos csúszással számolhatunk. 45 Körösi1888. szeptember 4. 46 Degré 160.: „A délután keserves jeleneteknek volt megteremtője. A honvédtisztek tették le fegyvereiket az osztrákoknak"; Oláh II. 412.; Podmaniczky 287.; Garzó 95.; Szalkay 64.; PATAI 460.: Sarkadról Gyula felé kö­zeledve „ a gyulai erdők szélén osztrák lovasok tanyáztak, a láthatáron pedig muszkák hosszú sora feketéllett. " 277

Next

/
Oldalképek
Tartalom