A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Nagyné Martyin Emília: Erkölcsi normák a hagyományos társadalomban

Erkölcsi normák a hagyományos társadalomban egyébként alig van példa - s ez a negatív értékítélet sokszor a család új generációira is hatással volt. Az asszonyok valahogyan mindig jobban a figyelem középpontjában voltak. Kitudódott, ha valaki nem jó gazdaasszony, elítélték a túlcicomázott, nem rangjukhoz, vagy nem az alkalomhoz illően öltözött lányokat, asszonyokat. A legjobban elítélt személyek a rossz erkölcsű lányok voltak (Vorove satu da ie, cä-i släbänoagä.). Az erkölcstelen magatartásnak rögtön híre kelt, hiszen az ilyen lányokat maguk a legények beszélték ki. A legsúlyosabb esetnek az számított, ha egy hajadon nős férfival folytatott viszonyt. A rossz erkölcsű lányokat nem vállalták a férfiak nyilvánosan, nem táncoltatták meg őket ayoc-ban és általában nehezen találtak házastársat, bár jellemző volt, hogy a vagyonosabbaknak ezt is jobban elnézték. A családi élet rendje, a már említett szigorú viselkedési szabályok betartatása, valamint az általánosan gyakorolt fuj it (lányszöktetés) szokása miatt a magzatelhajtást végeztető, valamint a megesett lányok száma nem volt túl magas, de ezek sorsa megpecsételődött a településen. A szeretőt tartó asszonyok cselekedetei sem maradtak titokban, de irántuk a falu elnézőleg viseltetett. Érdemes még szólnunk azokról a népköltészet részét képező szövegformulákról, amelyek egyikében-másikában megfogalmazódnak az erkölcsi szabályok, az illemre vonatkozó tudnivalók. A szólások, közmondások, rigmusok, tartalmazhatnak a viselkedési normákat érintő szentenciákat. Ezekben, a néha egyedi esetek alapján képződött szövegformulákban a morálra, magatartásra vonatkozó általános érvényű megfogalmazások, értékítéletek terjednek el és hagyományozódnak tovább egy közösségen belül. Példaként említünk meg néhány a témába illó szólást és közmondást: Ase-i da си alcamuri. Nu-s piateste nici apa din pitä. (Nem éri meg a vizet sem a kenyeréből. Nem ér semmit a munkája.) N-ajunje о pipä da bogoi. (Nem ér egy pipa bagót sem. Nem ér semmit.) Nu pläteste-on scopit.(Nem ér egy köpést sem. Nem ér semmit.) Ar be si buhaiu lui Sintetru. (Meginná még Szent Péter szűrét is. Mondják a nagyon részeges emberre.) S-o baut si chimese dupä iel. (Elitta magáról az inget is. Mindenét elitta.) Nu-i bun nici bélit. (Nem jó megnyúzva sem. Mondják a rossz emberre.) Are cap ca о ludaie. (Olyan a feje mint a sütőtök. Nem épelméjű.) Urnbla ca cätaua Uanii. (Úgy jár mint Uánáék szukája. Mondják a rossz erkölcsű lányra, asszonyra.) S-o cícat cinste. (Elszarta a tisztességét. Nincs már sehol becsülete.) Nu-i iel citov. (Nem tökéletes. Nem épelméjű.) Colbeste ca pópa cu citelnita. (Füstöl mint a pap a tömjénezővel. Nagy dohányos.) Ii crescut la coada vacii. (A tehén farkánál nőtt fel. Gyenge észjárású, műveletlen.) Gíndesti cä-i crescut intra porci. (Mintha a disznók között nőtt volna fel. Mondják a szófogadatlan gyermekre.) Curva пи-si minca norocu. (A kurva nem eszi meg a szerencséjét. Mondjak, ha egy rossz erkölcsű lány jól megy férjhez.) Dägraba sä-ntälneste cu zäbava. (A sietség találkozik a késéssel. Mondják, ha két lusta ember találkozik.) Ii on drac таге, пита coarnele i-s hiie. (Ez egy nagy ördög, csak a szarva hiányzik.Csirkefogó.)Ii on drac si jumätate. (Másfél ördög. Gazember.) Acolo s-o rupt säräcie picioarele. (Ott eltörte a szegénység a lábát. Mondják a nagyon szegény családra.) Ii särac ca vinere d-ínga Pásti. (Szegény mint a Nagypéntek. Nagyon szegény.) О murit däfoame cu pita-n bacäu. (Éhenhalt kenyérrel a tarisznyájában. Mondják a lusta, hanyag emberre.) Gíndesti cä-i aruncat din furcâ. (Mintha villából hányták volna. Mondják a rendetlenül öltözött emberre.) Are-o gurä cít о surä. (Olyan a szája mint a pajta. Sokat felesel, vitatkozik.) S-o bagat 151