A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Nagyné Martyin Emília: Erkölcsi normák a hagyományos társadalomban

Nagyné Martyin Emília ín gura satului. (A falu szájára adta magát. Felelőtlen cselekedete miatt szájára vette a falu.) Ii о hodoroagä mare. (Nagy hadarógép. Szószátyár.) Ii täietä su limbä. (Felvágták a nyelvét. Mondják a szókimondó vagy csúnyán beszélő személyre.) Ta plepeteste ca melifa. (Állandóan kelepel mint a tiló. Sok értelmetlenséget hord össze.) Voroveste pleve. (Pelyvát beszél. Értelmetlenül beszél.) О fine la icoane. (Az ikonoknál tartja. Mondják, ha egy férfi eltartja az asszonyt, anélkül, hogy az dolgozna.) Ceo-nväfat ín pruncie, ásta sti la batrinie. (Amit tanult gyermekkorában, azt tudja öregkorában. Mondják az elmaradott, neveletlen idősebb emberről.) Ii cam lung la jejete. (Kissé hosszúak az ujjai. Lopós.) A lui nu-s täte си lapte. (Az övé nem mind tejes. Nem igaz minden, amit mond.) N-are telm in cap. (Nincs liszt a fejében. Nem normális.) Nu-i la rind. (Nincs a soránál. Nem tökéletes, nincs észnél.) Gindesti cä-i crescut ín pädure. (Mintha erdőben nevelkedett volna. Neveletlen, nem tud viselkedni) Ii pute lucru-n brinci. (Bűzlik a kezében a munka. Nem szeret dolgozni.) N-ajunje о ceapä jijeratä. (Nem ér egy nyeszlett hagymát. Értéktelen ember.) Ii ca о marhä-ncälfatä. (Olyan mint egy marha lábbelivel. Mondják a gondozatlanul vagy Ízléstelenül öltözött személyre.) Gindesti cä-i miß си clop. (Olyan, mint a macska kalappal. Mondják arra, aki illetlenül öltözik.) Minfeste ca pä streang. (Úgy hazudik, mint a kötélen. Holtáig hazudik.) Ase minfeste ca popa-n beserecä. (Úgy hazudik mint a pap a templomban. Gátlástalan hazudozó.) Ase minfeste cum ai bate doauä. (Úgy hazudik, mintha tapsolna. Könnyen hazudik.) Cíf is cu nädraji pä täf i-s draji. (Ahányan nadrágot hordanak, mindet szereti. Mondják a könnyűvérű, sokat udvar oltató lánynak.) Sä face da rîsu satului. (A falu nevetségesévé válik. Mindenki előtt nevetségessé válik.) Ta rîsu te ride. (Mindig a nevetséges nevet ki. Az gúnyol, aki önmaga is nevetséges.) A rigmusok között is találhatunk ilyen jellegűeket: Bunà iesti da clococit, ca cioara dà cîrîit. Jó vagy a fortyogásra, mint a varjú a károgásra. Fete eu poale-ncipcate stau la use näjucate, da eile eu chiviturä tätä zua sä scuturä. A lányok csipkés alsószoknyában Táncolatlanul állnak az ajtóban, Bezzeg a szegett aljúak Egész nap táncolnak. Màrita-m-as märita, pita n-o stiu fràmînta. Pä lopatä n-o stiu pune, numa dac-o leg cu rune! Cîndu-i s-o pun ín cuptor, treabä-m satu d-ajutor. Férjhez mennék, férjhez mennék, ha kenyeret dagasztani tudnék. Lapátra tenni sem tudom, csak ha kötéllel megkötöm. Mikor tenném kemencébe, Kell a falu segítsége. Neveste-i care-i nevastä, nu-i stä räu si sä iubascä, uä cu mine, uä cu altu, numa si n-o çtie satu. Az asszonynak, ha az asszony, a szerelmeskedés nem áll rosszul, vagy velem, vagy mással, csak a falu meg ne tudja. 13 Hofopan Alexandru, 1974. 152