A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

Szatmári Imre Az 1580. évi adat az utolsó említése a középkori Csorvásnak/ Ezt követően a megfogyatkozó, szórványos említések már csak az egykori falu pusztulására utalnak, amely valószínűleg a 15 éves háború (1593-1606) idején következhetett be, talán a különböző seregek 1596-1600 közötti folyamatos pusztításai nyomán.

33 1720-ban a pusztán maradt Csorvás a Harruckern család birtokába került, s neve az újkori uradalom részeként maradhatott fenn.

34 A mai Csorvás a régi falu helyétől kissé keletre, 1856-ban kezdett kialakulni. 1864-ben a község bírója és jegyzője - Pesty Frigyes helynévgyűjtése kapcsán már azt írta, hogy a korábbi településről semmilyen adattal nem rendelkeznek.

36 A középkori település templomáról ugyancsak kevés adat maradt fenn. A falu életének korából mindössze egy ilyet ismerünk: 1552-ben papja 3 forintot fizetett a tridenti zsinatra utazó követ számára. Az összeg azt mutatja, hogy a plébánia ebben az időben a tehetősebbek közé tartozott.

37 A többi adatunk mind a falu pusztulása utáni állapotokat mutatja. Az első ilyen adat a Békés vármegye területén található elpusztult templomokról készített 1733. évi jegyzék, amely szerint Csorvás templomának építőanyagát a hódmezővásárhelyiek hordták szét.

38 Az ezt követő adatok a XIX. század második feléből származnak. Haan Lajos szerint az 1860-as években a régi Csorvás területén, a mai községtől nyugatra, nemcsak a templom, hanem egyes házak nyomai is látszottak még. A Stojanovits Szilárd birtokára eső templom helyét ekkor olyan sok tégla és téglarakás jelölte, hogy ezek miatt itt szántani is alig lehetett.

39 Grócz Béla - 1874-től Csorvás első katolikus lelkésze - is készített egy feljegyzést "A régi templom" címmel, az általa írt helytörténeti krónikában. Érdekessége miatt e feljegyzést érdemes teljes egészében idézni: "Idős emberek, mint szemtanuk erről a következőket beszélik: A templom terméskőből volt épitve, melynek omladékából e sorok irója is hozott a helyszínéről egy darabot, ugy szinte egy márványtöredéket is, a mi arra mutat, hogy legalább a szentély evvel volt kirakva. A falak e század elején még fönálltak, de a környék lakói, főleg az orosháziak folyton bontogatták, mig végre az uraság elhordatta birkaistállója alapjába. Öz. Szabados János suhanc korában sokszor a falról lépett a ló hátára. Nagyságra kisebb volt a gyulai sz. Háromság-kápolnánál. Ajtaja nyugatnak, szentélye keletnek feküdt. Ablakai csak a déli oldalon voltak. Benne és környékén sok csontvázat s ezek között igen nagy arányuakat találtak. Ez adatok, nevezetesen a szilárd építkezési anyag s a kelet felé fordított szentély régi építésre, a kisded térfogat s az éjszaki falon hiányzó ablakok pedig határozottan a román stylra mutatnak, a miből építési ideje a 14. századnál későbbre nem tehető. Fekvése a jelenlegi helységtől éj.nyugatra egy szép dombos helyen volt, hol az eke mainap is nagyon sok kő, tégla s elvétve márványtörmeléket is vet föl."

40 Haan 1870/b. 198. 3 Karácsonyi 1896. II. 70., Csipes 1976. 70-71., Körös-Tisza-Maros-köz 1996. 82. 4 Karácsonyi 1896. I. 420-421, II. 70. 5 Karácsonyi 1896.11.71. 6 Jankovich 1983.32. Karácsonyi 1896. II. 69., Schematismus 1896. 321. 8 Haan 1870/b. 280., Karácsonyi 1896. II. 70. 9 Haan 1866. 27., Haan 1870/a. 153. 0 Grócz é. n. 11. - Grócz Béla csorvási működéséhez vö. Grócz. é. n. 145., Karácsonyi 1896. II. 71., Schematismus 1896. 424. - Ezúton is köszönöm Marosi János plébános úr szíves segítségét, mely lehetővé tette számomra, hogy Grócz Béla eredeti kéziratát elolvashassam. 86