A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

A középkori Csorvás és temploma Karácsonyi János szintén említést tett az 1896-ban megjelent művében arról, hogy a régi Csorvás templomának alapfalai a XIX. század elején egy méternyi magasságban még láthatók voltak a mai falutól nyugatra, a Sztojanovics család akkori birtokán.

41 A középkori Csorvás templomának építőanyagát tehát nagyobb részt az 1600-as évek folyamán és az 1700-as évek elején hordhatták szét, de a falak kis része a XIX. század elején is látszott még. A mai Csorvás 1850-es évekre eső újratelepülése idejére viszont a helyi köztudatban már nyoma sem volt az egykori falunak és templomának. Ugyanakkor Grócz Béla említett feljegyzése, különösen pedig Haan Lajos írásai a XIX. század második felében a régi Csorvás helyére vonatkozó ismereteket nemcsak a helyi, hanem a megyei kitekintésű történeti köztudatba is átmentették. Az 1733-ból és a XIX. század második feléből származó - fentebb felsorolt - említések közé eső hiátust szerencsés módon kiegészítik a XVIII. századi és a XIX. század első feléből fennmaradt kéziratos térképek. Ezek nemcsak megőrizték a középkori Csorvás nevét, hanem ezzel megjelölték az elpusztult falu helyét is. Egyik-másik térkép még a település árván maradt pusztatemplomának helyét is feltüntette. Leopold Franz Rosenfeld 1722. évi és Mikoviny Sámuel 1730-1740-es évekre keltezhető térképe az első két olyan felmérés, amely Csorvást (Csorbas, Csorbás) is jelöli igaz, kissé pontatlanul.

42 Az 1770-es évek elején számunkra ismeretlen felmérő által készített, s az ún. Harruckern-domíniumot bemutató térkép az egyik legjelentősebb ábrázolás a csorvási puszta környékéről. A területet ugyan a térkép nem jelöli e néven, viszont az Orosházától Békés irányába vezető, s a csorvási csárdánál a szolnok-aradi országúiba torkolló út északnyugati oldalán pontosan feltünteti a középkori eredetű, elpusztult csorvási templom romjának helyét. E ponton a térkép készítője a templomromokra utaló, jellegzetes romos épületet rajzolt, s a jelet "[Ruderja Templi Csorvas" felirattal is egyértelművé tette (1. kép).

43 1788-ban egy másik térkép is készült - Paulovics András munkája által -, amely az előzőhöz hasonlóan szintén a Harruckern-birtokra terjed ki. E térképen már pontosan körülhatárolva találjuk a "Praedium Csorvas" néven említett területet, s az előző térkép ábrázolásával teljesen megegyező helyen itt is láthatjuk a templomrom jelét, valamint a jól olvasható "Rudera Templi Csorvas" feliratot (2. kép). Ugyanezt a templomhelyet tünteti fel az 1783. évi I. katonai (Jozefiniánus) felmérés e környékre vonatkozó térképlapja is a "Csorvas-Puszta" területén, de pontatlan magyarázó szöveggel (3. kép l)

45 A csorvási pusztát ezt követően, a XIX. század legelejétől szinte mindegyik térkép feltünteti, de a templomhelyet már egyik sem jelöli.

46 Lehetséges azonban, hogy e tekintetben Huszár Mátyás - részletességével közismerten a legnagyobb elismerést kiérdemlő Karácsonyi 1896. II. 70. Domokosné-Domokos 1988. 17-25, 75, 77, VI. a-b, VII. a-b melléklet., Bél 1993. 31, 81, 117, borítólap és 9. kép. BmT 47. (Vö. Domokosné-Domokos 1988. 27-30, 75, VIII. g. melléklet.) A felirat eleje a térkép szakadozottsága miatt már olvashatatlan. BmT 48. (Vö. Domokosné-Domokos 1988. 28, 30-42, 75, IX. f-g. melléklet.) I. katonai felmérés, 1783. Col. XXI. Sect. 26.: MTA Régészeti Intézete térképtára, ltsz. T 1568., МММ fotótára, negatív ltsz. 50.708. (Vö. Csendes 1977. 247, 264., Domokosné-Domokos 1988. 43-45.) Például Verdes József 1801. és 1802. évi térképe, valamint Korabinszky János 1804. évi atlasza, továbbá Békés és Csanád megye 1850-es évek elejéről származó távolságtérképe, illetve Palugyay I. - Lukács I. 1855. évi térképe Békés és Csanád megyéről. (Vö. Domokosné-Domokos 1988. 41-42, 45-54, 75, 77, X, XIII-XIV, XVI-XVII. melléklet., Bél 1993. 13, 15. kép.) 87