A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez dapesti nagy munkástüntetéstöl, amely sokkolta az uralkodó osztályokat. Az ezt követő politikai légkörben a bethleni kormányzati rendszer válságának mélyülésével a belügyi kormányzat, a jobboldali körök fokozottan forradalmasító tényezőt gyanítottak minden ellenzéki szervezkedésben. A hatósági atrocitások elkerülése, a szabadabb mozgástér megteremtése érdekében a pártvezetés szükségét érezhette egy ilyen jellegű gyanú cáfolásának, sőt annak ellenkezője bizonyításának.

14 A "szélsőségmentesség" összekapcsolva a parasztságnak a társadalomban, a gazdasági életben betöltött szerepe jelentőségének hangsúlyozásával - olykor túlértékelésével - érvül szolgált a pártalapítás, követeléseik jogosságának igazolására. "Nem vagyunk mi vad ellenzékiek, de ... a nemzetnek erre a megmozdulásra szüksége van, mert az országot csak a magyar föld népének ősereje és újjászületése fogja romjaiból felépíteni" - mondotta Nagy Ferenc. A szónoklatok után a vármegyék küldöttei jelentették be csatlakozásukat, majd Bartolf Márton ismertette a párt új programját.

15 A tervezet Nagy Ferenc és Tildy Zoltán munkája. Összeállítói ismét Nagyatádi Szabó Istvánhoz nyúltak vissza. Annak 1919-ben keletkezett programját vették alapul, de természetesen felhasználták a mozgalom korábban keletkezett programjait is. Követelései a fennálló poltikai-gazdasági rendszernek elsősorban a gazdag- és középparasztságnak - megfelelő megreformálására irányultak.Ugyanakkor ezek a követelések nem egy ponton egybeestek más paraszti, valamint kispolgári rétegek érdekeivel is, s akadt köztük olyan is, amelyik kimondottan a földmunkásság helyzetén kívánt javítani. Politikai célkitűzései a közélet, az államszervezet demokratizálására irányultak. A mezőberényi programhoz képest az egyik legfontosabb változás, hogy nem általános, egyenlő, csak titkos választójogot követelt, ami visszalépést jelentett. Hangoztatta viszont a gyülekezési, egyesülési és sajtószabadság intézményes védelmének szükségességét. Kívánta a képviselőház tiszta képviseleti rendszerének megőrzését, és a felsőház érdekképviseleti kamarává alakítását Gazdaságpolitikai elképzeléseinek természetesen továbbra is a mezőgazdaság fejlesztésének elsődlegessége maradt az alapja. Ennek megfelelően mind az eddigi programoknak, mind a békésinek is az erőteljes banktőke- és kartellellenesség az egyik legfőbb jellemvonása. Szorgalmazta a gazdasági élet teljes szabadságát, a monopóliumok eltörlését, s az államnak csak segítő, rendszabályozó szerepet szánt. A mezőberényi programhoz képest mérsékelt előrelépés történt a földkérdés terén. A hitbizományok és az összes többi kötött birtok szabaddá tétele, valamint a nagybirtok egy részének kisajátítása révén kívánta földhöz juttatni az agrárproletárokat, valamint erősíteni a kis- és törpebirtokosokat. A megvalósítás minden részletét - kárpótlással vagy anélkül, mekkora területet sajátítanának ki a nagybirtokokból, milyen nagyságú földet osztanának stb. - azonban homályban hagyta. A szociális kívánságok között találjuk a vagyontalan és jövedelem nélküli vagy kis jövedelmű családok ingyenes gyógykezelésének, a mezőgazdasági cselédek jogviszonyai rendezésének, lakás- és bérviszonyai ellenőrzésének, a munkanélküliség leküzdésének követelését. Az FKgP megalakulása után Tildy javaslatára meghívták a pártvezéri posztra Gaál Gasztont, a nagybirtokos színezetű Agrárpárt vezetőjét. A két párt 1930. december 10-én fuzionált Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Agrárpárt néven. 14 A párt lapjának, a Magyarföldnek 1930. novemberi betiltását Szudy Elemér miniszteri tanácsos azzal indokolta, hogy " a párt szélsőséges áramlatoknak készített talajt s munkája nyomában »kommunista« sejtek keletkeztek". Vigh Károly: Tildy Zoltán életútja. Békéscsaba, 1991. 23. o. 15 A programot elemzi és közli: Vida István, 1967. Közli még: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk.: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. Kossuth Könyvkiadó. 1991. 213-220. 335