A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)
Kocsor János Az új pártnak megfelelően elkészült az új program. 16 Átvette a békésinek az általános agrárérdekeket tükröző gazdasági, hitelpolitikai követeléseit. A földkérdésről szólva azonban már csak demokratikus földbirtokpolitikáról beszélt, szociális követeléseiben pedig csupán a föld nélküli munkásság életfeltételeinek biztosításáról és állandó ellenőrzéséről volt szó. A politikai célkitűzések lényegében megmaradtak, mint ahogy az államszervezet demokratizmusát és tisztaságát célzó pontok is. Л Kisgazdapárt szervező és agitációs munkája 1931 nyaráig. Az 1931. évi országgyűlési választások A párt a zászlóbontást követően, szem előtt tartva a közelgő országgyűlési választásokat, igyekezett az ország minél nagyobb területén kiterjeszteni politikai befolyását a birtokos parasztságra. Ennek érdekében a Budapesten tartott februári nyitó nagygyűlés után elsősorban az Alföldön, de szórványosan a Dunántúlon is a központi vezetőség tagjainak résztvételével rendezett gyűléseken népszerűsítették a programot, és sürgették a pártszervezetek megalakulását minden helységben. A központ erejét elsősorban azokra a területekre összpontosította, ahol a befolyása kisebb volt, mint a kisgazdamozgalomtól korábban érintett vidékeken, amilyennek megyénk is számított. A parasztság körében különösen erősen élt az igény, hogy legtekintélyesebb vezetőit időnként a maga körében láthassa, gondjai-bajai megoldására útmutatást az ő szájukból kapjon. Később is megfigyelhető a pártirányítók személyes buzdításának pozitív hatása a szervezkedésre, a pártéletre. Fokozottan így lehetett ez akkor, amikor a parasztság nagy része bár már ellenzéki hangulatú volt, de még csak ismerkedett az új párttal. Az, hogy a központi vezetőség figyelme ezidőtájt elsősorban más területekre esett, ha nem is bénítólag hatott a szervezkedésre, de úgy tűnik, hogy lassította azt. "...hetek óta sürgetik a párt közponját, hogy a gyulai alakuló gyűlést tartsák meg, de a vezérek az országszerte folyó szervezkedés miatt eddig még nem jutottak el Gyulára" - olvashatjuk a Békésmegyei Hírlap egy május eleji számában. 17 A hatósági szervek nyomásán, az idő rövidségén kívül az előbbinek is szerepe lehetett abban, hogy bár - mint ahogy korábban láttuk - megyeszerte ellenzéki hangulatban volt a birtokos parasztság, az országgyűlési választásokig mégis csak két helységben koronázta siker a pártszervező munkát: Vésztőn és Gyulán. Időrendi sorrendben az első a vésztői alakuló gyűlés volt 1931. március 8-án, "melyen kb. 250-en vettek részt, akiknek háromnegyed részét a periférián lakó napszámoselem tette ki". 18 Az 1931 március 29-iki választmányi ülésükön a tárgysorozatban már a kerület megszervezése is szerepel. 19 lfi Vida, 1967. 91-92. Magyarországi pártprogramok.., 1991. 220-222. 17 Békésmegyei Hírlap, 1931. május 3. 18 Békés Megyei Levéltár, Gyula. (Továbbiakban: BML) Békés vármegye főispánjának általános iratai. (Továbbiakban: Főisp. ir.) A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt megalakulása Vésztőn. Elnök: Eszlári István tehetős kisbirtokos, a kisgazdakör alelnöke. Alelnökök Szőke Sándor és Márton János kisbirtokosok. Ügyvezető alelnök: Kis Gergely kisbirtokos. Titkár: Balog József terménykereskedő. Jegyzők: Varga Zsigmond sertéshízlaló és kis György cementáru kereskedő. 19 BML A Független Kisgazdapárt vésztői szervezetének iratai. A vésztői kisgazdapárt választmányának jegyzőkönyve. 1931. március 19. 336
