A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Havassy Péter: A gyulai márciusi ifjú

BMMK 20 (J999) 303-316. A GYULAI MÁRCIUSI IFJÚ (Adatok és szemelvények Pálffy Albert életéhez) - Havassy Péter 1998. március 14-én avattuk fel Gyulán Szeri Varga Géza szobrászművész Pálffy Albertről készült domborművét. Ki volt Pálffy Albert, e sokak által méltatlanul elfelejtett személyiség, de ennek ellenére minden magyar átfogó irodalomtörténet és lexikon biztos szócikke, szűkebb hazánk jeles szülötte. 1820. április 20-án Gyulán látta meg a napvilágot. Apja, Ferenc, sóhivatali tisztviselő, távoli rokona a nagyhatalmú Pálffy grófoknak, amit jelez, hogy ugyanazt az elönevet („erdödi") használta ö is. Anyja, Nyéky Julianna, akinek apja István főherceg uradalmi igazgatója volt, szintén nemesi családból származott. Albert elemi iskoláit Gyulán, középiskolai tanulmányait Debrecenben, Nagybányán és Aradon végezte. Szülei papnak szánták, ezért 1837-ben a szatmárnémeti szemináriumba került. Közvetlenül felszentelése előtt azonban kilépett, és beiratkozott a nagyváradi jogakadémiára. 1843-ban letette az ügyvédi vizsgát, és Pestre ment jurátusnak, de csak az irodalomnak élt. Hamarosan összebarátkozott Petőfi Sándorral, aki mellett tagja lett az „ifjú Magyarország"-féle Tízek Társaságának Jókaival, Tompával és másokkal egyetemben. A Tízek egyik tagja, Degré Alajos így ír társas összejöveteleikről: „...megvettünk kenyérben sült sódart, jó bort és teát mellé, ez volt az egész, de fűszerezte a jókedv, s páratlanná tette a bizalmas együttlét. " A fiatal írók csoportjában Pálffy egyéniségével írói rangján felüli tekintélyt szerzett magának. Jókai Mór így jellemzi: „Pálffy Albert szép, nyúlánk, elegáns alakja, választékos mozdulataival, mintha előttem állna most is: mindig finoman, de mindig csípősen szólt; barátai gyöngéit szemben kigúnyolta, de hátuk mögött védelmeié őket. " Legjobb barátja talán Petőfi, aki Gyulai Pál szerint még azt is elviselte, hogy Pálffy „sokszor szigorral monda szemébe véleményét. " A kortársai által gyakran emlegetett csípős-gunyoros modorára és szellemességére jellemző eset, amikor Petőfi különc öltözködését jellemezte: „Mikor ez a Sándor elibénkjön, mindig van valami rajta, hogy az ember róla álmodik. " Pálffy, társaihoz hasonlóan, a francia romantikus irodalom hatása alatt állt, s francia példák nyomán születtek meg első regényei, így a „Magyar millionaire" (1846) és „A fekete könyv" (1847), valamint a Pesti Divatlapban és az Életképekben novellái. E műveivel nem igazán aratott nagy sikert, annál inkább könnyed és elmés hírlapi cikkeivel. A magyar sajtótörténet a korszerű újságírói stílus megteremtői között tartja számon. A dagályos szónokiasság helyébe az ízléséhez s talán tehetségéhez legjobban illő világos, meggyőző és velősen rövid stílust honosította meg. 1847-ben a Kossuth Lajos által indított és Csengery Antal által szerkesztett Pesti Hírlaphoz került, mely lépés egyben közelebb hozta őt a centristákhoz, Eötvös Józsefhez, Kemény Zsigmondhoz, Trefort Agoston303