A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Tészabó Júlia: Játékgyár a századfordulón. Az Első Magyar fa- és mechnée játékszergyár, Bártfa–Békéscsaba története 1884–1904–1910
Játékgyár a századfordulón megvalósulásának. A jelenlévő Szterényi ezt az alkalmat is megragadta, hogy az Alföld népét a gyár, a gyáripar támogatására kérje fel. ' " A megnyitó ünnepség kapcsán a Békésmegyei Közlöny rövid életrajz és dicsérő szavak kíséretében bemutatta az "ambiciózus fiatal embert" a város polgárainak. Az új gyár neve Werther Hugó-féle Első csabai fa és mâchée játékszergyár, az egyezséghez híven tartalmazza a város nevét is. Működéséhez, a városi segítségen kívül 5 évre megkapja az állami kedvezményeket is, melyek elsősorban adómentességet biztosítanak számára. A csabai gyár és a művészi játéktervezés Az új gyárban Werther új szemléletet kívánt meghonosítani. Számára nyilvánvaló volt, hogy csak új típusú játékszerekkel tud a piacon helyet szerezni magának. Már korábban is az Iparművészeti Társulat felé nyitott, részt vett annak kiállításain, s most, éppen abban az évben, mikor a Társulat kiírta játékpályázatát, módja nyílik gyárában művész tervezőt foglalkoztatni. Az Iparművészeti Iskola már létrejöttekor az ipar számára kívánt tervezőket képezni. Majd a kormányzat is csatlakozott ehhez. 1901-ben a kereskedelemügyi miniszter, Hegedűs Sándor a Társulathoz " a műipar nagyobbarányú és rendszeres fejlesztése érdekében" intézett átiratában felveti, hogy hasznos volna " a tervező művészek elfoglalása és ezáltal fokozottabb tevékenységre való serkentése, különösen abban az irányban, hogy egyrészt (a) magyar müiparban a magyar jelleg is bevitessék és ezzel müiparunk nemzeti irányban való fejlesztése lehetőleg előmozdíttassék, másrészt tevékenységüket kevésbé fényűzést képező, a mindennapi forgalom körébe eső tárgyak termelésére is kiterjesszék és ezzel a műipar szélesebb körű elterjedését lehetővé tegyék". 34 Ez a felvetés nemcsak az ipar hanem a művészek számára is rendkívül kedvező, hiszen pl. a korabeli osztrák játéktervező művészek egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nincs, aki terveiket kivitelezze." 1903 körűire végre megerősödik az a szakmai meggyőződés, hogy az ipar a "művészek segítségét nem nélkülözheti. ...A tervező művészek szárnyán az iparosok becsületes tudása pompásan röpül, merész, új, ízléses dolgok származnak a sikeres együttmunkálkodásból. A befektetés, melyet az iparos a művész felhasználásával tesz, busásan megtermi kamatai" - írja egy beszámoló az Iparművészeti Társulat 1903-as karácsonyi kiállítása kapcsán." A háziipar kézműves hagyományokra épülő játékgyártás éppen e törekvések számára nyújtott rendkívül jó terepet. Az Iparművészeti iskolából kikerült fiatal tervezők közül ketten is, az 1902-ben a díszítő festészeti osztályt végzett Wessely (Weszely) Vilmos, és az 1904-ben végzett szobrász Szász (Sommer) Vilmos kezdtek játéktervezéssel foglalkozni. 37 Az Iparművészeti Társulat 1904-ben meghirdetett játékpályázatán, melynek kiírásában feladatként olyan Békés megyei Híradó, 1904. nov. 27., Békés megyei Közlöny, 1904. nov. 27., Honi Ipar, 1904. dec. 1. 9. Magyaripar, 1904. dec.4. 1067. kelt 1901. jan. 15. száma: 90.419/IX. ex. The Studio, 1906.213-219. Egyetértés, 1903. dec. 6. Az Orsz. Magy. Kir. Iparm. Isk. Évkönyve, 1880-1930. 90. 357