A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Tészabó Júlia: Játékgyár a századfordulón. Az Első Magyar fa- és mechnée játékszergyár, Bártfa–Békéscsaba története 1884–1904–1910

Tészabó Júlia "magyaros jellegű, ízléses és ötletes gyermekjátékok" tervezése volt a feladat, melyeket "hazai játékműhelyeink és gyáraink olcsón készíthetnek", mindketten indultak, és munkáikat a bizottság megvásárolta. (Wesselytöl egy "forgatható csörgös Jancsit", Sommer Vilmostól pedig juhászt, bárányokat és kutyát ábrázoló faragott játék mintáját.)" A terveket a játékkészítő iskolák és gyárak számára továbbították, s mind a hegybányai tanműhely, mind pedig a Werther-féle gyár ennek révén került kapcsolatba Wesselyvel. Hegybányával a kapcsolat tartós volt, még 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon is közös munkákat állítottak ki. Itteni jelenléte valószínűleg a minisztérium közbejárásának köszönhető, s egy kiállítási beszámoló az iskola tanáraként említi, bár erre nincs semmi bizonyíték. A közös tevékenységről, illusztrációkkal, hosszú méltatás jelenik meg a pályázat miatt fellendülő játéktervezésnek egyre nagyobb teret szentelő Magyar Iparművészetben Éber László tollából.

39 Wessely békéscsabai működésének hivatalos okáról a Békésmegyei Közlöny egy híradásából értesülhetünk. A Werther eredményeiről beszámoló cikk utal a Társulat játékpályázatára, kiemelve, hogy az annak a törekvésének felelt meg, hogy belevigye "a játéktárgyak készítésébe a magyar iparművészeti jelleggel bíró szecessziós stílust". A pályázaton nyertes munkák sorsára is fényt vet ez a tudósítás, mert kiderül belőle, hogy Wesselyt a békéscsabai gyárba a minisztérium küldte ki ezeknek és nyilván saját egyéb terveinek is a megvalósítására: "A kereskedelmi kormány a tervek kivitelét egyrészben a csabai Werther-gyárra bízta, ahová Weszely (sic) Vilmos iparművészeti tervezőt küldte egy hónapra. A játékgyár a készítette tervek alapján eddig is sok szép játék és iparművészeti tárgyat készített el, amelynek egy részét a kereskedelmi kormány megbízásából Aradon, ez év áprilisában rendezendő iparművészeti kiállításon kiállítja." Másutt azt olvashatjuk, hogy Wessely mint "kiküldött szaktanító" a kimondottan az aradi kiállításra készülő", újonnan bevezetett "magyar stílű" játékok készítésének betanítására érkezett Békéscsabára. 40 Az aradi kiállítás hatalmas szakmai siker mind Werther, mind Wessely számára. Rendkívül jó a visszhangja. A játékok stílusáról nem ír, csak modernségüket, egyszerűségüket, ötletességüket emeli ki Czakó Elemér, aki egyébként még 1904-ben, a játékpályázat kiírásakor hosszú tanulmányt szentelt a jó és korszerű játékszer témájának. Az aradi anyag kapcsán a helyi sajtó "modern, magyar jellegű szecessziós" meg "magyaros motívumú" illetve "magyar stílű" játékokról beszél. Czakó cikkéhez három, a Werther gyárban készült Wessely játékszer képét is csatolja: egy babaszobáét, egy lovaskocsiét, bakján kocsissal és utasokkal, valamint egy hintalóét. A három közül a legszebb és legérdekesebb a gyárnak hagyományosan fő profilját jelentő hintaló újszerű megfogalmazása. A színekről nem tudunk semmit, de a lóforma és az alaprész összekapcsolása rendkívül hatásos, egyszerű, a lótestet díszítő virágszerű ornamental is motívumok és a hintarész dekoratív díszítése a korabeli díszítőművészet motívumkicséhez kapcsolja. Ez a díszítőművészeti motívumanyag Wessely iskolai munkáin és Milánóban bemutatott gyermekszobája díszítésében is megjelenik. A babaszoba a hagyományos háromfalú doboz elrendezést mutatja, a falak felső részén körbefutó dekoratív fríz, valamint a szekrény felső pártájának áttört díszítése mutatja a magyaros sze}h Magyar Iparművészet, 1904. 100. és 1904. 194. w Magyar Iparművészet, 1905. 22-25. 40 Békés megyei Közlöny 1905. február 26. és 1906. máj. 1. 41 Magyar Iparművészet, 1905. 211., ill. A gyermekjátékokról, uo. 1904. 125-129. 358