A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

B. Szűcs Irén: A békési parasztság szerelmi életének főbb jellemzői a 20. század első felében

Baligáné Szűcs Irén A város szélén lévő cigánynegyed neve Párizs, lakói a 18. században jelentek meg. A településen belüli kerületenkénti endogámiának, ami vallási endogámiával is társult, nyomai még a századforduló táján is felfedezhetők. A 19. század közepéig a lakosság mintegy 95%-a állattartással és földműveléssel foglalkozott, később az elszegényedett nincstelenekből kerültek ki a kubikusok, továbbá a kisiparosok, kiskereskedők száma is jelentősen gyarapodott. A mezőgazdaságnak a múlt század 2. felében bekövetkező kapitalista fejlődése anyagi alapot teremtett Békésen is a mezővárosi parasztpolgári kultúra kialakulásához, megerősödéséhez. Az 1920-as évekig a paraszti hagyományok őrzése mellett törekedtek a polgárság ízléséhez is közelebb kerülni. Az első világháború utáni évtizedekben a paraszti értékrend viszonylag gyors átalakulása vált jellemzővé, ami a családon belüli kapcsolatokat is átformálta: pl. csökkent a fiatalok anyagi kiszolgáltatottsága, mivel sokan munkahellyel rendelkeztek közülük. Rangot jelentett, ha iparossal kötöttek házasságot, megszűntek a hagyományos közös munkaés szórakozási alkalmak, felbomlottak lassacskán a városrészenként szerveződött legényes leánytársaságok is. A lakosság létszáma 1880-ban 22938 fő, 1930-ban 28907 fő. E csúcspont után csökkenés tapasztalható, melynek fő oka az elvándorlás, ill. a születések alacsony száma.

24 "Szerelem, szerelem... " A szerelmi élet nehezen tárható fel, érthető meg anélkül, hogy tudnánk, mit is jelent a szerelem a vizsgált közösségben az adott időszakban mind az egyén, mind a tágabb csoport szempontjából. A szerelmet, mint érzést általában megbecsülték és nagyra értékelték, az élet természetes velejárójának tekintették, mindaddig, amíg fontosabbnak vélt szempontok érvényesülését nem akadályozta meg. A vagyonnal, a vagyongyarapítás vágyával arányosan csökkent a fiatalok nemkívánatos vonzalma iránti tolerancia. A házasságkötésnek nem volt feltétlen kelléke a szerelem. Az egymást szerető fiatalok kapcsolatának túlzott tiltása, mely nemegyszer tragédiához, vagy jobb esetben kitagadáshoz vezetett, gyakran a szűkebb-tágabb közösség szülők iránti haragját, megvetését váltotta ki. "Módosabbaknál fordult az elő, nem engedték, hogy szegíny lányt vegyen el, aztán beleugrottak a Nagyhídrúl a Körösbe. Meghaltak, a kezüket egy sállal kötözték össze. Hetekig arrúl beszíltek, inkább a fiataloknak adtak igazat, a vagyon úgyse tart össze, csak a szerelem." De hogy mi is a szerelem, arra vonatkozóan íme, néhány vélemény: "Annak megy utána az ember, akihez húz a szíve. Nem lehet azt megmagyarázni. " "A szerelem nem nézi a vagyont, a szerelmet nem adják pízír, az vagy van, vagy nincs. Anélkül is lehet élni, de az mán csak olyan kényszerűség, ha úgy összeerőltették űket. " "Akkor van az embernek kedve, ha szerelmes, ha szeretik. " "Az az érzés olyan jó, ha csak egyszer vót valaki szerelmes, mán akkor is megérte, hogy megszületett erre a világra. " "Persze a fiatalok beszíltek a szerelemről, de később, ha összekerültek, már nemigen, inkább csak tettekben nyilvánult meg. A szomszédunk Becsei J., 1972. 150