A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
B. Szűcs Irén: A békési parasztság szerelmi életének főbb jellemzői a 20. század első felében
A békési parasztság szerelmi életének főbb jellemzői a 20. század első felében zad távlatában, mindenféleképpen úttörő vállalkozásnak tekinthetjük. A jogi népszokások ismerete nélkül a parasztság szerelmi életének számos vonása sem érthető meg igazán. 20 A szociográfiai jellegű művek, hitelességre törekvő szépirodalmi alkotások, memoárok, önéletírások is kiemelt figyelemmel kezelendők, hiszen néprajzi forrásértékük felbecsülhetetlen. 21 Nagy Olga a paraszti erotika különféle témáit felelevenítő népi elbeszélések közzétételével kívánt egy olyan érzelmi indulatú, lelki birodalmat feltárni, amely a parasztság igazi megismeréséhez vezet. 22 Szenti Tibor Parasztvallomások с kötete a vásárhelyi gazdák legbensőbb gondolatait, élményeit tárja elénk, bemutatva többek közt erkölcsi felfogásukat, szexuális kultúrájukat vagy éppen kultúrálatlanságukat. E mü előszavában írja Tárkány Szűcs Ernő a következőket, amivel úgy hiszem, mélységesen egyetérthetünk: " Ha egy nép igazán meg akarja ismerni önmagát, parasztsága önvallomását nem hagyhatja figyelmen kívül, a történelembe belefér az egyszerű paraszt önvallomása épp úgy, mint az önéletírásban visszaemlékező miniszteré." Békésen az 1980-as évek elején kezdtem meg a népi erkölcsre, főként szerelmi erkölcsre irányuló gyűjtőmunkámat. Az elmúlt időszakban azonban számos olyan adatot, vallomást sikerült rögzítenem, melyek alapján megrajzolható a település és a hozzá kapcsolódó, több szempontból is vele szervesen együtt létező tanyavilág parasztságának szerelmi élete. Az összesen 86 adatközlőből 59 volt a nő, a legidősebb férfi 98 évet mondhatott magáénak a gyűjtés idején, de a jóval fiatalabb korosztályba tartozók is a családi visszaemlékezések, történetek alapján értékes adatokat szolgáltattak. Mindannyiójuknak köszönöm, hogy életük, néha titkolt vagy szégyellt részleteinek feltárásával is támogattak munkámban és hozzásegítettek ahhoz, hogy az alábbi dolgozat megszülethessen. Mint ismeretes, Békés megtelepülése a honfoglalás idejére vezethető vissza, s a lakosság kontinuitása is feltételezhető, hiszen a háborúk pusztításai elől elmenekülök nagy része idővel visszatért. 1405-ben vásártartási jogot kapott, 1566-ban pedig a megye legnépesebb településeként tartották számon. A 16. században, a reformáció elterjedése idején e vallási mozgalom egyik központjává vált Békés Szegedi Kis István prédikátor itteni munkássága nyomán. A 18. században még felfelé ívelt fejlődése, de korábbi irányító szerepét más városok vették át, megyeszékhelyi volta megszűnt. Harruckern János György, aki 1732-ben a vármegye főispánja lett, az ide települni kívánóknak földet és szabad vallásgyakorlást ígért, és ügyelt arra, hogy a felekezeti és nemzetiségi súrlódásokat elkerülje. így a megyében Békés, Gyoma, Ladány, Öcsöd, Szeghalom, Füzesgyarmat és Vésztő lakossága református magyar lett. A katolikusok a 18. század utolsó évtizedeiben kerestek ismét lakhelyet Békésen. A 19. század végén a külterületi Rosszerdőn alakult meg a baptista gyülekezet, később az adventisták és a pünkösdisták is megalakították a maguk vallási szervezetét. Az 1700-as évek második felében alakultak ki, és máig is élnek a város különböző részeinek megnevezései, melyek egyrészt őrzik a betelepülők származási helyének emlékét ill. utalnak a katolikusok térbeli elkülönülésére is: Malomvég, Bánhida, Ibrány, Hathúz és Újváros. Tárkány Szűcs E., 1981. 21 Kissi., 1981. BertalanÁ. 1963. Győri K., \915.PetőM. 1984. SzentiT., 1985. 22 Nagy O., 1983. 9. 23 SzentiT., 1985. 11. 149
