A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

Szatmári Imre metöjének feltárása közben is megfigyeltünk. " Az ott rögzíthető adatok és előkerült leletek alapján sem lehet azonban egészen pontos keltezést megállapítani, s csak az mondható el, hogy e temetési szokás a XIV-XVI. század közötti időre jellemző. A támpillérek tehát csak a XIV. században vagy annál később épülhettek. Különös az 5. sírnak a középkori templom körüli temetőkben szokatlan, fordított tájolása is; ennek magyarázatát nem ismerjük. Általános jelenség viszont e temetőkben, hogy míg az Árpád-korban a templom belsejébe nem temetkeztek, addig a késő középkorban ez a szokás is elterjed. Ennek alapján az 1. sír is későbbi lehet a XIII-XIV. század fordulójánál. Sírmellékletek mindössze a 4. sírban kerültek elő. Az ide tartozó párta és párizsikapocspár kora szintén csak a XIV-XVI. századra határozható meg. Az előkerült sírok késő középkori volta alapján azonban nem zárható ki az Árpád-kori sírok léte, hiszen egyrészt a feltárás nem juthatott le szinte sehol az alsó, a legkorábbi sírokig, másrészt a késő középkori sírok az Árpád-kori sírok jelentős részét el is pusztíthatták. Ugyancsak az Árpád-kori előzményre utal az előkerült osszárium, valamint a temetőhöz köthető néhány korai sírlelet (hajkarika, lunula) is. Az ásatás időtartama alatt végzett felszíni anyaggyűjtéssel nemcsak gazdagítani, hanem hitelesíteni, s pontosítani is sikerült a korábbi terepjárások eredményeit. A templomra vonatkozó ásatási megfigyeléseket pedig a feltárás során előkerült leletek szintén több ponton ki tudják egészíteni, annak ellenére, hogy a 4. sírban talált tárgyakat leszámítva csak szórványként előforduló leletekkel bővíthettük a lelőhelyről származó korábbi gyűjteményt. A templomhelyen talált kövek között például rózsaszínű homokkő konglomerátumok és igen kemény, szürke és zöldes árnyalatú, esetenként gránitszemcsékkel tarkított, átalakult magmás kőzet, valamint pala fordul elő.

86 A terméskövek ilyen összetételben legközelebb a Fekete-Körös áttörésének környékén, a bihari hegyekben fordulnak elő.

87 A legvalószínűbb tehát, hogy az alapozáshoz szükséges köveket is itt szerezték be, s a kövek fajtáit nem nagyon válogatva, a szállítmányt a különböző vízi utakon, végső szakaszán pedig a Hajdúvölgy-éren juttatták el a templom tervezett építési helyéig. Az ásatáson előkerült téglák azt bizonyítják, hogy a templom falait téglából is építhették, s ezt az építőanyagot pedig minden bizonnyal a közelben égették.

88 Általában a téglák egyik lapja simított, a másik pedig pelyvalenyomatos, érdes. Az egyik tégla széles lapján kisgyermek tenyerének és ujjainak lenyomata látszik (28. kép 4)}

9 Egy másik tégla ívelt faragású (28. kép 2), egy harmadikat pedig, amely mindegyik oldalán habarcsos, ék alakúra faragták meg

91 (28. kép 3). Ez utóbbi téglák esetleg az épület egyes részeinek gondosabb, díszesebb kialakítására utalnak. Ugyanígy a belső és/vagy külső falak felületének megmunkálására, kialakítására adnak információt azok a fehérre, sárgásfehérre, világosbarná" Örménykút 3. sz. topográfiai lelőhely, Décsi Telek-halom, 76-78, 150-151, 156, 160, 163. sír. Szatmári Imre ásatása, 1993. Vö. Szatmári 1994/a. 66-71., SzMtmúrí 1996/c. 162-186. 86 МММ ltsz. 97.3.48-97.3.51., 97.3.56-97.3.59., 97.3.65., 97.3.67. 87 A kövek anyagának és legközelebbi előfordulási helyének meghatározásáért Domokos Tamásnak tartozom köszönettel. 88 МММ ltsz. 97.3.53-97.3.55., 97.3.60-97.3.64., 97.3.66. 89 МММ ltsz. 97.3.62. 90 МММ ltsz. 97.3.53. 91 МММ ltsz. 97.3.61. 102